Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1920: XXXVII. tc. 2—4. §• 341 A Pénzintézeti Központ a tagok váltóinak telepítési helyéül szolgálhat és tagjainak kívánságára elvállalhatja váltóknak és más követeléseknek beszedését, továbbá tagjai részére, illetve ezek megbízásából kifizetéseket és egyéb üzleti tennivalókat teljesíthet, ideértve tőzsdei ügyletek közvetítését is. A Pénzintézeti Központ lebonyolítja azokat az ügyleteit, amelyek eddigi alapszabályai szerint üzletkörébe tartoztak, de amelyekkel a jelen törvény szerint nem foglalkozhatik. 3. §. A Pénzintézeti Központ elnökét öt év tartamára a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezi ki. Az elnök tagja az igazgatóságnak. 4. §. A Pénzintézeti Központ tagjai lehetnek; 1. a részvénytársasági alapon működő pénzintézetek: 2. a községi, illetve városi takarékpénztárak, valamint a pénzügyminiszter engedélyével külföldi pénzintézeteknek Magyarország területén működő fiókjai; 3. olyan önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoznak; 4. külön törvényen alapuló pénzintézetek; 5. alapítványi pénztárak és 6. a m. kir. államkincstár. A Pénzintézeti Központnak 1—5. alatt felsorolt tagjai az igazgatóságban és a választmányban való képviselet szempontjából három kúriára oszlanak. A tagoknak a kúriákra való megoszlásában saját tőkéjük (az alaptőkének és a legutóbbi mérlegben kimutatott valódi tartaléknak az összege) az irányadó. A saját tőkéknek azokat a határait, amelyek szerint a tagok az első, második, illetve a harmadik kúriába tartoznak, időnkint a Pénzintézeti Központ választmányának meghallgatásával a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A jelen §. első bekezdésének 2., 4. és 5. pontja alatt felsorolt tagok tekintetében azt, hogy saját tőkéi-