Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

342 P. K. üzletrészek. ket a jelen törvény szempontjából mily összeggel kell figyelembe venni, a pénzügyminiszter állapítja meg. A 4. §. utolsóelőtti bekezdésének szövegét az 1923: XXXII. tc. 2. §-a tartalmazza. Ezidőszerint az első kiírtába azok a tagok tartoznak, amelyeknek saját tőkéje a tízmillió pengőt meghaladja, a második kúriába azok, amelyeknek saját tőkéje az öt millió pengőt meghaladja, de tíz millió pengőnél nem több; végül a harmadik kúriába azok a tagok, amelyeknek saját tőkéje az öt millió pengőt meg nem haladja. (62.54811929. II. a. sz. pénzügyminiszteri leirat.) 5. §. A Pénzintézeti Központ üzletrészei kétfélék: „A" sorozatúak és „B" sorozatnak. A m. kir. államkincstár „B" sorozatú üzletrészeket kap, az összes többi tagok „A" sorozatú üzletrészeket kapnak. Az ,,A" sorozatú üzletrészek mennyisége sem lefelé, sem felfelé korlátozva nincs. Az államkincstár a Pénzintézeti Központ alapításakor az 1916: XIV. tc. alapján százmillió korona, majd az 1920: XXXVII. tc. alapján további százmillió korona névértékű sorozatú üzletrészt vett át; a pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez további ötszázmillió korona névértékű .,B" sorozatú üzletrész átvételével járulhat. A „B" sorozatú üzletrészek az intézet nyereségében akkor részesednek, ha az „A" sorozatú üzletrészekre eső osztalék a 6°/o-ot elérte; felszámolás esetében a ..B" sorozatú üzletrészek a tiszta vagyonból csak az „A" sorozatú üzletrészekre befizetett tőkeöszszegek kielégítése után fizetendők vissza. A közgyűlésen minden megjelenésre jogosult „A" sorozatú üzletrész egy szavazatra ad jogot, azonban ..A" sorozatú üzletrészek alapján kétezerötszáznál több szavazatot egy tag sem gyakorolhat, sem saját nevében,, sem mint meghatalmazott, sem mindkét minőségben együttvéve. Ez a határ az alapszabályokban a pénzügyminiszter hozzájárulásával felemelhető. A ..B" sorozatú üzletrészek együttvéve annyi sza-