Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. tc. 4. §. 181 hetne szó, azt az sem biztosítaná, ha a társasági szerződés ilyen esetre valamely helyesnek és elfogadhatónak mutatkozó külön eljárási szabályt is tudna felállítani. Helyes tehát az elsőbíróságnak az a döntése, hogy ilyen intézkedésre azért nincs szükség, mert a törvény 83. §-a a másik társtagnak megadja a felosztás iránti kereseti jogot. (Bp. T. 2864/1933.) I. Az állandóan követett joggyakorlat értelmében korlátolt felelősségű társasági szerződésbe fel kell venni intézkedést arra az esetre, ha az összehívott taggyűlés a szerződés rendelkezéseinek megfelelően nem volt határozatképes, illetve intézkedés veendő fel abban a tekintetben, mily eljárást kell követni akkor, ha a taggyűlés határozatképessége a társasági szerződés vonatkozó rendelkezése értelmében nem volt elérhető. — II. Oly esetekben, amikor az 1930: V. tc. valamely határozat érvényességéhez minősített többséget kíván, a társasági szerződésnek a határozathozatal módját és törvényességét tárgyazó rendelkezéseiben a törvény vonatkozó rendelkezéseire vagy utalni kell, vagy ezeket a rendelkezéseket a törvénynek megfelelően fel kell venni a társasági szerződésbe s az ily módon való felvételt, illetve utalást nem pótolhatja a szerződésben foglalt külön pontban felvett általános olyan tartalmú rendelkezés, mely szerint a szerződésben nem szabályozott esetekben a törvény rendelkezései alkalmazandók. Az ilyen általános jellegű utalás ugyanis a bírói gyakorlat értelmében a törvénynek csak azokra a rendelkezéseire áll, amelyekre nézve a szerződés rendelkezéseket egyáltalán nem tartalmaz. (C. 4131/ 1938. — G. XXXII. 870.) A társasági szerződésnek az 1930: V. tc. 3. §-ában szabályozott kényszerű tartalma csak akkor felel meg a törvény követelményeinek, ha a társaság zavartalan működését előreláthatólag minden irányban és eshetőségre tekintettel szabályozza és azt lehetővé teszi. A társasági szerződés 6. §. 2. bekezdése az összehívott taggyűlés határozatképtelensége esetére összehívandó második taggyűlés, határozatképességét olyként szabályozza, hogy tekintve a tagok számát (2) és a törzsbetétek elosztását (13.000 és 7000 P), a második taggyűlés, ha azon csak az egyik társtag jelenik meg, sem az üzletvezető felelősségére, sem más indítvány tekintetében érvényes határozatot nem hozhat. Ez az intézkedés, mely a taggyűlés határozatképességére nézve nem állít fel minden előrelátható eshetőségre nézve oly szabályt, mely a társaság zavartalan működését biztosítja, sérti a törvév kötelező rendelkezését. (Bp. T. 7761' 1932.) L. még a 3H. §-nől közölt joggyakorlatot is. 4. §. A társaságnak kell, hogy egy vagy több ügyvezetője legyen. Ügyvezetők nem tag-ok is lehetnek.