Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

142 A kartel fogalma. anyagi előnyöket biztosítsanak. Miután tehát a megállapodás­nak sem a célja, sem pedig az eredménye nem a termelés, a forgalom, vagy az áralakulás, illetve nem a gazdasági versenyt bármi módon szabályozó rendelkezés létesítése volt s a felek nem is erre vállaltak kötelezettséget, az ismertetett megálla­podás az 1931: XX. tc. 1. §-ában szabályozott kartel-szerződés fogalmi körébe nem vonható. E felfogás helyességét igazolja az 5381/1931. M. E. r. 2. §-a is. E szerint a szakasz szerint ugyanis a törvény hatálya alá azok a megállapodások tartoz­nak, amelyek a termelésnek, illetve az üzem nagyságának meg­határozása a termelésnek, beszerzésnek vagy értékesítésnek terület szerint vagy más kulcs szerint meghatározott elosztása, továbbá az eladás, a vásárlás, a beszerzés, a szállítás, a vé­telár megállapítása, követelése, hitelezése, fizetése vagy behaj­tása, általában üzleti feltételek megállapítása vagy alkalmazása kintetében létesít árura vonatkozó kötelezettséget. Ámde a fe­lek között létesített megállapodásban ezeknek az előfeltételek­nek egyike sem található meg. (C 3616/1935. — J. H. X. 105.) Bár az a szerződési hely, amelyre a felperes keresetét ala­pítja, ingatlanokra és ahhoz tartozó felszerelésekre vonatkozó vételi jogon alapul és így a szerződésnek tárgya nem a tulaj­donképeni áru, ámde ha megállapítható az, hogy e vételi jog megalapításának főcélja árura vonatkozóan a gazdasági ver­senynek az áralakulás tekintetében való korlátozása, vagy sza­bályozása és az egész megállapodás csupán e cél érdekében köttetett és az ingatlanoknak és a hozzá tartozó felszerelések­nek a megszerzése is kizárólag e cél érdekében történt volna, úgy a kérdés elbírálásánál nem a szerződésnek kifejezett tár­gya, hanem a szerződés által célba vett eredmény bír döntő jelentőséggel és amennyiben megállapítható, hogy a szerződés­nek célja és rendeltetése az 1931. évi XX. tc. 1. §-ában meg­határozott fogalmi kör alá vonható, úgy erre a szerződésre az 1931. évi XX. tc.-nek a rendelkezései alkalmazandók. A fellebbezési bíróság által iratszerűen idézett B. tanú vallomása szerint ő a per tárgyává tett ügyletből kifolyóan ér­dekelt, mert úgy a vételárból, mint a vállalkozás nyereségéből és veszteségéből 33°/o őt illeti és őt terheli és az ügylet tárgya­lásán ő és társai, mint a szakmabeli környékbeli képviselők azért vettek valamennyien részt és azért akarta mind a három környékbeli érdekeltség az alperesi ingatlant együttesen meg­venni, nehogy az egyik érdekeltség a másik rovására megerő­södjék és ezzel a többinek erős konkurrenciát csináljon. A felperes vezérigazgatójának eskü alatt tett vallomása szerint az alperesnek a telepét előbb bérlet formájában akarták megszerezni, később pedig megvenni akarták és pedig azért, mert K. S.-nek a baromfi szakmában való gazdálkodása hatá­rozottan káros volt, olyan politikát folytatott, olyan versenyt támasztott, ami az egész szakmában nagy károkat kozott. he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom