Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)
1931: XX. tc. 1. §. 143 tekén és hónapokon keresztül a piacokon tudatosan magasabb árakat fizetett és ezáltal a piacokról a többieket ki akarta szorítani és ezért érdekükben állott őt a baromfi szakmából kikapcsolni. Ezért bérelték a telepet már 1933. évben és noha az egész 30.000 P-s bérleti összeget elvesztették, ezért akartak tovább bérelni, illetve megvenni a telepet. Ő maga ah -i alperesi üzletet egészségtelennek tartotta, kijelentette, hogy az üzletet tovább bérelni nem lehet, azt meg kell venni és át kell modernizálni. E tényállás alapulvétele mellett pedig a m. kir. Kúria által az előrebocsátottak szerint kifejtett jogi álláspont szerint kétségtelen, hogy a kereset alapjául szolgáló és a felperes részére opciót biztosító megállapodás, minthogy az a gazdasági verseny korlátozására, illetve szabályozására irányul, egész terjedelmében az 1931. évi XX. tc. hatálya alá esik. A megállapított tényállás szerint ezt a szerződést ugyan a felperes és az alperes kötötték egymással, ámde a felperest azt nem kizárólag a maga javára, hanem szakmabeli két érdektársa javára i? kötötte. A fellebbezési bíróság, bár megállapította, hogy a szerződés az 1931. évi XX. tc. rendelkezéseire tekintettel bírálandó el, így az bemutatandó, ami meg nem történt, — ámde az volt a jogi álláspontja, hogy a szerződésnek a versenytilalomra vonatkozó kikötése, ha az esetleg semmisnek lenne is minősítendő, a fennforgó körülmények között nem érinti a szerződésnek az adás vételre vonatkozó rendelkezése érvényesítését, mert a versenytilalom a keresetnek nem tárgya, sőt a felperes annak dacára ragaszkodik a szerződéshez, hogy az alperes annak reávonatkozó versenytilalmi kikötéseit érvénytelennek állítja és így a felperes a szerződés egységességét nem kívánja érvényesíteni. A fellebbezési bíróságnak azonban az a jogi álláspontja, amely szerint nem vonta le annak következményeit, hogy a felek között létrejött megállapodás az 1931. évi XX. tc. hatálya alá esik, téves. Anyagi jogszabály ugyanis, hogy a részleges semmisség esetén az egész jognyilatkozat megdől, hacsak meg nem állapítható, hogy a nyilatkozatot tevő a szerződést a semmis rész kikötése nélkül is megkötötte volna. Ámde a fent megállapított tényállásból kitetszőleg a szerződésnek fő célja az alperesnek a piacról való eltávolítása és a felperes és érdektársai részéről egymás közötti verseny szabályozása is volt, a versenytilalom az alperesnek és K. S.-nek a baromfi és tojáspiacról való eltávolítása érdekében köttetett ki, így tehát úgy az alperesi ingatlanok és berendezési tárgyaknak megvétele, vagy bérlete e cél megvalósítása érdekében szándékoltatott, amiből kétségtelen, hogy a versenytilalom kikötése nélkül és a verseny korlátozását előmozdító ezen eszköz nélkül a felperes a