Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

54 Öröklési váromány átruházása. hatálytalanságára alapul nem szolgálhat, felperes állítólagos tévedése pedig menthetőnek nem tekinthető. Annyival inkább áll ez, mert felperesek, mint gyermekek, a családi vagyon mibenállását és értékét nyilván jól ismerték. (C. I. 2869/1929. J. H. III. 1434.) A Polgárjogi Határozatok Tárába 210. szám alatt felvett határozatban is kiemelt anyagi jogszabály értelmében a meg nem nyilt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak öróköstársak között érvényes. Minthogy az alperes a felperesnek nem örököstársa, a fentebb ismertetett jogszabálynál fogva a peres feleknek a meg nem nyílt örökségre vonatkozó szerződéses megállapodásuk érvénytelen. Az idézett jogszabálynak megfelelő alkalmazásával érvénytelen a peres feleknek az a szerződéses megállapodásuk is, amellyel a felperes a szüleitől jövőben élők közötti juttatással reá szálló vagyonának a felét ruházta az alperesre. (C. III. 3405/1930., J. H. V. 470.) Az egyezséglevélnek az a kitétele, hogy az a testvérek közt elfogadtatott, csakis úgy értelmezhető, hogy a testvérek egymás közt elfogadták az egyezség-levélnek az ö örökrészeikre vonatkozó rendelkezését, tehát elfogadták azt a rendelkezését is, hogy az ingatlanokból mindhárman egyformán részesülnek. A testvérek megegyezése, amelynek érvényessége alakszerűséghez kötve nem volt, az I. r. alperest kötelezik, miért is a hagyatéki ingatlanoknak az ö Vs részét meghaladó részét az örökhagyónak javára szóló végrendelkezése dacára a felpereseknek átengedni tartozik. (C. I. 1847/1930., J. H. VI. 1189.) E. H. 207. sz.: Az az örökös, aki az örökhagyó után megnyílandó örökségről örököstársai és nem az örökhagyó javára lemondott, ellenkező megállapodás hiányában az örökhagyó későbbi végrendeletében neki szánt kedvezményt sem igényelheti. (1911. szept. 19. 1889/1911. P.) — Indokok: A keresethez A) alatt mellékelt nyilatkozatban, amely nyilatkozat a nem vitás tényállás szerint ... az anya utáni öröklés megnyílása előtt állíttatott ki, az alperes azt a kijelentést tette, hogy testvérétől, a felperesek jogelődétől felvett 1000 koronával úgy apai, mint anyai örökségére nézve ki lett fizetve, s ennélfogva testvére ellenében e címen semmi néven nevezendő követelése nincsen. Az okiratnak ebből a tartalmából kétségtelen, hogy alperes nem az örökhagyóval, hanem az öröklési kapcsolatban levő testvérével szemben mondott le öröklési igényeiről, és minthogy az okiratban a végrendeleti öröklés kivételkép felemlítve nincsen: nyilvánvaló, hogy az alperes örökhagyó anyja után semmiféle öröklési jogot sem akart a maga részére fenntartani, hanem átengedte azt testvérének, a felperesek jogelődének. Jogszabály pedig az... [mint fent a ,,fej"-ben]: következéskép helyes az elsőbíróság ítéletének az a rendelkezése, hogy az ai-