Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

öröklési váromány átruházása. 53 rendű alperes által képviselt kiskorúakat, illetve M. R. örököseit, a felperesekre átruházott örökrész tekintetében semmi jog sem illeti azért, mert hazai törvényeinkben nincs tiltó rendszabály arra nézve, hogy az öröklésre hívatottak reménybeli örökrészükről még a szülő életében egymás részére ingyen vagy ellenérték mellett lemondhassanak. (1344/1910. Staud 151. 1.) Ha való is, hogy az öröklésről való lemondás iránt létesült megállapodás nem a felperesek atyja és az örökhagyó, hanem a felperesek atyja és örököstársa, vagyis testvére közt jött létre, — ez a lemondás kötelező erején nem változtat, mert a várományos törvényes örökösök az örökhagyó életében egymás között is jogérvényesen létesíthetnek megállapodást öröklési igényeik tekintetében. (C. I. 3128/1927., J. H. III. 712.) E. H. 210. sz.: A meg nem nyílt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak örököstársak között bír érvénnyel. Tényvázlat: W. L. nejével, J. Zs.-vel, közjegyzői okiratba foglalt egyességet létesített, melyben az akkor még életben volt anyja után megnyílandó örökségét nejére átruházta. Később W. L. anyja meghalván, hagyatékának tárgyalása alkalmával W. L. anyja utáni örökségről testvére, W. E. javára lemondott. Ilyen tényállás mellett J. Zs. perrel lép fel férje: W. L. és ennek fivére, W. E. ellen és W. L. anyai örökségét magának kéri megítélni. Az elsöbiróság a keresetnek helyt adott, a másodbiróság azonban az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta és a felperest keresetével elutasította a következő indokolás alapján: Az érvényben álló anyagi jog szabályai megvonják a kötelező erőt az olyan szerződéstől, melyet még élő örökhagyó utáni öröklés tárgyában a törvényes örökösödés körébe nem tartozó személyek kötnek, következőleg a felperes és I. r. alperes (a férj) között létrejött szerződés semmis, melyből tehát sem jogok, sem kötelezettségek nem származhatnak. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja arra alapított indokolása alapján, hogy a bírói joggyakorlat szerint a még meg nem nyílt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak örököstársak között jöhet létre jogérvényesen, ellenben az örökös által örökségi kapcsolatban nem álló harmadik személy javára tett örökségátruházás érvénytelen. (1912. máj. 28. — 3827/1911. P.) A várományos törvényes örökösök az örökhagyó életében egymás között is jogérvényesen létesíthetnek megállapodást öröklési igényeik tekintetében. (C. I. 3128/1927. MD. XXII. 78.) A leszármazók úgy a szülők életében, mint azok halála után, szabadon egyezkedhetnek a várható örökségükről való lemondás, vagy a már megítélt örökségük átruházása felől. Az örökségről való lemondás teljesen ingyenes is lehet, az ellenérték nem megfelelő volta tehát önmagában véve az ügylet