Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

XXIV §-okhoz fűzött jegyzetekre és itt rövid összefoglalásul csupán a következőket emeljük ki: 1. Az öröklési jog általános szabályait tartalmazó I. címben az 1770. §. a méltatlansági esetek megállapításában valamivel részletesebb és tovább megy, mint eddigi jogunk. Vonatkozik ez a 3. és 4. és főleg a teljesen új 5. pontra, amely utóbbi a nem az örökhagyónak, hanem más személynek életére törést is méltatlansági okká minősíti (1. bővebben 26—27. 1.). Az öröklésről való lemondás (1772—1780. §§.) körében új a közokirati kelléket megszabó fentebb már említett 1780. §., továbbá az 1776. §,, mely szerint ,,a lemondás ellenkező kikötés hiányában hatálytalan, ha az örökhagyónak az államkincstáron kívül törvényes örököse nem maradt, vagy az államkincstárt megelőzően az örökhagyó volt házastársának rokona vagy az örökhagyónak közokiratban elismert házasságon kívüli gyermeke lenne a törvényes örökös", és végül az 1775. §. második mondata, mely szerint ,,a lemondás kétség esetében nem terjed ki arra, amivel a lemondó hányada másoknak a lemondás után beállott kiesése következtében növekszik", ami összefügg és összhangban van a Mt. 1909. §-ával, mely a növedékrészt több vonatkozásban önálló örökrésznek tekinti. (L. bővebben 35. 1.) 2. A II. címben, mely fentebbi ismertetésünk szerint a törvényes öröklést egyébként teljesen mai jogunk értelmében tartja fenn, új az 1794. §., mely az államkincstári megelőzve, kivételesen az örökhagyó elhalt házastársának legközelebbi rokonát vagy az örökhagyónak közokiratban elismert házasságon kívül gyermekét teszi meg törvényes örökösnek és azt is kimondja, hogy a közokiratban elismert házasságon kívüli gyermek is megelőzi az államkincstár öröklését. A vélt házastárs öröklését az 1784. §. szerint már az is kizárja, ha az örökhagyó a házasság érvénytelenítése iránti kereset megindítására megbízást adott. A bírói gyakorlat feltűnő gyorsasággal recipiálta az 1785. §-nak azt a talán túlzásbamenö rendelkezését, hogy a bontó- vagy válókereset megindítására adott puszta megbízás is kizárja a hitvestársi öröklést. Új, de fennálló jogunk szelleméből levezethető szabályként mondja ki az 1787. §. a törvényes örökösi növedékrcsz önállóságát. Az ági öröklés körében, amelyet már érintettünk, némileg szűkíti az ági vagyon körét az 1795. és 1807. §. (1. 110. 1.).