Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

1786—1787. §§. Törvényes öröklés. 65 zastársat a 218. számú elvi jelentőségű határozatban nem érintett abban az esetben sem illeti törvényes öröklési jog, ha az örökhagyó halála idejében a házasság felbontását kérhette s ez iránt, vagy az ágytól és asztaltól való elválasztás iránt a keresetet előterjesztette, a jelen esetben azonban ez meg nem történt. Amennyiben tehát valónak bizonyulna is az a tényállítás, hogy felperes az örökhagyót jogos ok nélkül elhagyta és 15 éven át más nővel ágyasságban élt, ezzel csak a felperesnek a házasságfelbontáa vagy az ágytól és asztaltól elválás okául szolgálható vétkessége nyerne bizonyítást, azonban ennek a vétkességnek házassági perben való érvényesítése nélkül a felperes hitvestár.d öröklési joga elenyészettnek nem tekinthető, mert az örökhagyó ezirányú akaratnyilvánítása nélkül is érvényesülő érdemetíenségi okot csak az örökhagyó élete vagy valódi végakarata ellen való törés s illetve annak a bírói gyakorlat által megállapított esetei valósítanak meg. A fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy érdemetlenségről csak a Hk. I. R. 52. és 53. címeiben felsorolt kitagadási okok valamelyikének fennforgása esetén lehet szó, téves ugyan, mert az érdemetlenség esetei a kitagadási okokkal nem azonosak, ez a tévedés azonban a per elbírálását nem befolyásolja. (P. I. 1996/1927. J. H. II. 517.) Több törzsben szereplő többszörös rokon öröklése. 1786. §. Aki az örökhagyónak többszörösen rokona és törzsönkinti öröklés esetében több törzsben foglal helyet, mindegyikben megkapja a reá eső részt. Az egyes törzsekben kijáró részek külön részeknek számítanak. Megegyezik a mai joggal. Az ági öröklésre is áll. A második mondatnak különösen a 2065. §. szempontjából van gyakorlati jelentősége, mely szerint mindegyik ilyen örökrész külön fogadható el vagy utasítható vissza. Törvényes örökösi növedékrész önállósága. 1787. §. Az a rész, amellyel valamelyik törvényes örökös öröksége más törvényes örökös kiesése következtében növekszik, külön örökrésznek számit mind a hagyományok és a meghagyások tekintetében, amelyek az örökös eredeti örökségét vagy a kieső örökös örökségét terhelik, mind az osztályrabocsátás kötelezettsége tekintetében. Dr. Fabinyi: öröklési jog. R