Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)
22 Mt. 1768. §. Méhmagzat öröklése. Méhmagzat öröklése. 1768. §. Csak az örökölhet, aki az öröklés megnyíltakor életben van. Az öröklés megnyíltakor már megfogant méhmagzat azzal a feltétellel, hogy élve születik meg, úgy örököl, mintha már az öröklés megnyíltakor életben lett volna. Megegyezik az élő joggal. Az utóörökíés az utóörökösödés esetének beálltával (2052. §.), azaz rendszerint az előörökös halálával nyílik meg, az utóörökösnek tehát csak ekkor, nem pedig az örökhagyó halálakor kell életben lennie. Az örökhagyó halálakor még meg nem fogant ember, illetőleg még létre nem jött jogi személy örökössé nevezése, mint a megszületés, illetve létrejövetel esetére szóló utóörökösnevezés bír hatállyal (1916. §. 1. és 2. bek.; alapítványra 1. 95. §.) Még meg sem fogant ember vagy még létre nem jött jogi személy részére szóló hagyomány csak a megszületéssel, illetve létre jövetellel nyílik meg, vagyis eddig az időpontig a hagyománnyal terhelt örökös (alhagyomány esetén: hagyományos) hagyományi kötelezettsége nem válik esedékessé (2056. §. 2. bek; 300. E. H„ 1. alább). V. ö. még: Mt. 1911., 2052. §§. E. H. 202. sz. Az örökhagyó halálakor még nem létező és meg sem fogant személy örökös nem lehet. Következéskép a még meg nem született és meg sem fogant személyeknek örökösül való kijelölése csak mint utóörökösnevezés bir joghatállyal. — Az indokolásból: Az öröklési jog természetéből folyó szabály, hogy eltekintve a jogi személyektől és az örökhagyó halálakor már megfogant méhmagzatnak törvényeink által szabályozott különleges helyzetétől, az örökség rendszerint csak az örökhagyó halálakor élő személy javára nyílhat meg: amiből következik, hogy [mint fent a kijelentő részben], (10227/1906.. PHT. 202., MD. I. 157.) E. H. 300. sz.: Még nem létező jogi személy is lehet hagyományos, s a hagyomány kiszolgáltatása meg nem tagadható azért, hogy az illető jogi személy még nem létezik. (1887. január 18. P. 4471., 1886., PHT. 300.) Az örökhagyó által rendelt alapítvány jogi személyt képezvén, mint ilyen a hazai törvények értelmében öröklési képességgel is bir, az a körülmény pedig, hogy a megjelölt alapítvány még fenn nem áll, az örökség, illetve hagyomány hatályára befolyással nincsen. (7025/1895. Staud 147. 1. V. ö. Mt. 95. §.)