Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

146 Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog. terjed ki, ha a férj után sem másként intézkedő végrendelet, örökösödési, vagy házassági szerződés, sem leszármazó törvényes örökös nem maradt hátra: következésképen a férjnek joga van nejének özvegyjogát a hagyatéki vagyon egy részére korlátozni; e korlátozás azonban csak addig terjedhetvén, hogy ezáltal az özvegynek rangjához s a hagyatéki vagyonhoz mért lakásra és tartásra való igénye csorbát ne szenvedjen. (1895. okt. 23. — 5297.) Az özvegyi jogot a férj végrendeletében nem korlátolhatja az örököstől természetben és közös háztartásban szolgáltatandó lakásra és ellátásra. (1895. okt. 24. — 7695.) Abban az esetben, ha a férj nejét a hagyaték haszonélvezetéből végrendeletileg kizárta, az özvegy özvegyi joga alapján nem az egész hagyaték haszonélvezetét, hanem csak azt követelheti, amit e címen a törvény rendel. (595/1897.) Ha az özvegy megnyugodott férjének az ő özvegyi tartását szabályozó végintézkedésében, utóbb özvegyi jogának sérelme miatt kifogással jogszerűen nem élhet. (1903. febr. 19. 2631/1902.) A házasfelek a nő özvegyi jogának a terjedelmét egvezségileg szabályozhatják, s ez esetben a férjét túlélő nő a férj örököseitől özvegyi jog címén csak a részére egyezségileg meghatározott szolgáltatások teljesítését követelheti s viszont a férj örökösei a nő részére özvegysége idejére egyezségileg biztosított szolgáltatásokat teljesíteni tartoznak, hacsak azáltal törvényes osztályrészük nem sértetik. Az id. törvszab. 16. §-ának az özvegyi jog korlátozására vonatkozó rendelkezése csakis törvényes öröklés, nem egyszersmind végrendeleti öröklés esetében is alkalmazható. (338/1904.) A nő az ideiglenes tartás iránt közte és férje között létrejött bírói egyezségben tett azzal a kijelentésével, hogy a férjétől kapott összeggel a házasságból folyó minden követelése ki van egyenlítve, egyúttal özvegyi jogáról is lemondott. (1906. szept. 5. I. G. 158.) Ha a leszármazók hátrahagyása nélkül elhalt férj végrendeletében vagyonának haszonélvezete iránt rendelkezett ugyan, de neje özvegyi jogát nem szabályozta, úgy az özvegyet özvegyi jog címén férje összes javainak haszonélvezete illeti. (1906. szept. 11. 6346/905.) Ha a férj még életében más rendelkezéssel gondoskodott feleségének hozzájárulása mellett ennek eltartásáról, az özvegy ezenfelül tartás iránti további jogokat akkor sem érvényesíthet, ha a férj után nem maradt is érvényes végrendelet. (P. VII. 1673/1916. MD. X. 174.) A leszármazók korlátozási jogából is csak az következtethető, hogy ugyanaz a jog jogelődjüket, az örökhagyót is megilleti, még pedig abban az esetben is, amikor leszármazót nem hagy maga után, mert jogszabályaink ily esetre eltérő