Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

142 Mt. 1812—1825. §§. Özvegyi jog (korlátozása). ségének özvegyi joga, ha az első házasságból gyermekek maradtak, az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a alapján bírálandó el. (1830/ 1910. P. — MD. IV. 132.) E. H. 233. sz.: Az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a értelmében az özvegyet özvegyi ellátás fejében csak egy gyermekrész illeti ugyan, minthogy azonban az özvegynek joga van ahhoz, hogy elhalt férje házában lakást követeljen: az özvegy az elhalt férjjel közösen használt lakást az idézett törvényszakasz értelmében a férj előző házasságából származott gyermekekkel csak abban az esetben tartozik megosztani, ha az az ő és saját gyermekei használatára egészben nem szükséges. (4463/912. PHT. 233.) E. H. 234. sz.: Az 1840: VIII. t.-c. 18. §-ában a második nő részére elhalt férje javaiból egy gyermekrészben meghatározott özvegyi haszonélvezeti jog nem terjed ki a házasságának tartama alatt szerzett vagyonra, amelynek fele közszerzemény címén úgy is őt illeti. (1543/1908. PHT. 234. MD. III. 3.) E. H. 235. sz.: Abban az esetben, ha az örökhagyó férj vagyonát még életében, de a második házasságának tartama alatt, egyik leszármazójának ajándékozta, a második nő mint özvegy az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a értelmében özvegyi haszonélvezet címén az elajándékozott vagyonból egy gyermekrésznek megfelelő pénzbeli egyenértéknek kamatát igényelheti. (P. 5174/ 1906. PHT. 235. MD. II. 53.) E. H. 236. sz.: A második nőt az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a alapján özvegyi haszonélvezeti jog címén egy gyermekrész meghatározásánál az örökrészére kielégített s arról lemondott gyermek számításba nem vehető. (P. 5077/1910. PHT. 236. MD. V. 52.) E. H. 570. sz.: Az örökhagyó második felesége, mint özvegy, az örökhagyónak az első feleségével közösen alkotott végrendeletével szemben is a hagyatéki vagyonból a végrendeleti örököstől illő özvegyi ellátást követelhet. (1915. szeptember 14. Rp. I. 2787/1915. P. H. T. 570.) Az örökhagyó második nejének egy gyermekrész haszonélvezetére vonatkozó özvegyi jogát a második nő a végrendelettel szemben érvényesítheti. (1886. okt. 6. 3500.) Az „egy gyermekrész" kiszámításánál az özvegy is gyermekszámba vétetik. (1898. jan. 7. 3792/97.) Ha a gyermekek, vagy azoknak egy része az örökhagyó előbbi házasságából származnak: az özvegynek az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a értelmében, egy gyermekrészre biztosított haszonélvezeti joga nem terjed ki a házasságának tartama alatti szerzeményre, amelynek fele közszerzemény címén őt illeti meg (P. I. 1543/1908. MD. III. 3.) A második nőt az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a alapján özvegyi haszonélvezet fejében csak egy gyermekrész haszonélvezete illeti, s ennél többre még abban az esetben sem lehet igénye, ha