Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

72 Mt. 1788. §. Törvénytelen gyermek öröklése. vényes leszármazó nem marad: C: 1181/1885., 4985/1899., 8964/1893., 1774/1898., 5937/1898., 1980/1900., 4650/1900., 1208 1901., 7472/1901., 6267/1903., 3698/1903., amelyek azonban a 79. T. Ü. H. (1906. nov. 9.) óta tárgytalanok. A törvénytelen gyermeket anyja után megillető öröklési jog a törvénytelen gyermek törvényes lemenőire száll át akkor is, ha a törvénytelen gyermek halála az anyáét megelőzi. (P. I. 2553/1913. — MD. VIII. 148.) A törvénytelen gyermeknek vagyona abban az esetben, ha a törvénytelen gyermek leszármazók és végrendelet nélkül halt el, törvényes öröklés alapján az anyára és ennek életben nem léte esetén a tőle (az anyától) leszármazókra száll. (6271/1892. Gr. II. 84.) Régi jogunknak megfelelően, a törvénytelen gyermek és anyjának többi (úgy törvénytelen, mint törvényes) gyermekei között törvényes öröklési kapcsolat nincs ugyan, minthogy azonban a kir. Kúria már 6271/892. sz. ítéletében azt mondotta ki, hogy amidőn a törvénytelen gyermek végrendelet és leszármazók nélkül hal el, vagyona törvényes öröklés alapján az anyára és ennek életben mm léte esetén a tőle leszármazókra száll, később, jelesül a 6581/903. és 6884/904, sz. ítéleteiben pedig a Kúria a törvénytelen gyermek után az anyai oldalági rokonoknak az öröklési jogát is elismerte, és minthogy a Kúria 79. sz. döntvénye értelmében az anya után való öröklés tekintetében a törvénytelen és a törvényes gyermekek között korábban fennállott különbség többé fenn nem forog: az ezen ítéletekben megnyilvánuló alapfelfogás, valamint öröklési jogunkban az özvegyi jogot kivéve, különben teljes mértékben érvényesülő kölcsönösség és viszonosság elve alapján helyesnek kell elfogadni az alsó bíróságoknak a vérségi köteléknek is megfelelő ama jogi álláspontját, amely szerint a törvénytelen származású örökhagyó után az örökség megnyíltakor már életben nem lévő anyának többi, és pedig részben szintén törvénytelen, részben törvényes gyermeke van egyenlő arányban hivatva az öröklésre. (2892/1911. Staud 166. 1. MD. VI. 26.) A törvénytelen gyermeket, anyja előbb történt elhalálozása esetében a képviseleti elv alapján törvényes örökösödési jog illeti anyja oldalrokonai után is ép úgy, amint viszont ezeket a törvénytelen gyermek után a törvényes örökösödési jog szintén megilleti. (2488/1914. MD. IX. 29.) Végrendelet nemlétében a törvénytelen gyermek az ő anyai vérrokonai után s viszont ezek az ő hagyatékában az izek és az ágak közelsége szerint kölcsönösen örökösödnek. (6261/1914. MD. IX. 180.) Az újabb állandó bírói joggyakorlat szerint törvénytelen gyermeket az anyai oldalrokonokhoz vérközösség fűzi és így a törvénytelen gyermek s anyja oldalrokonai közt kölcsönös