Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 640. §. 93 Ezért a Pp. 141, §. alapján a nem nyilvánvaló esetekben nincs helye a keresetlevél visszautasításának. (B. 1924. máj. 19. P- 5053/1924. P. II. 953/1923. Ptt. VII. 17.) Hatályos, és a kir. Kúria által érdemlegesen felülvizsgál­ható a kir. ítélőtáblának a magyar honosok házassági perében hozott ítélete, amely az ítélőtáblának az idegen uralom tény­leges igazgatása alá kerülése után, de az elszakadást kimondó békeszerződés életbelépése előtt keletkezett. (K. 1924. jún. 3. Rp. III. 4367/1923. sz.) A házasság felbontása és az ugyané házasság tartama alatt született gvermek törvénytelenítése iránti kérelmet egy kereset­ben lehet előterjeszteni. (Bpesti tábla P. III. 4156/1916. Pdt. II. 455.) A férj szolgálali állomáshelye nem szükségképpen azonos a házasfelek utolsó közös lakhelyével, (P. III. 6893/1924. Pdt. XI. 58.) Kétség esetében hivatalból vizsgálja a felülvizsgálati bíró­ság a házasfelek állampolgárságát abból a szempontból, hogy a bontóper elbírálásánál minő jogszabályokat kell alkalmazni. (P. III. 2629/1925. Pdt. XI. 116. sub I.) 640. §. Az e törvény hatályosságának területén köz­ségi illetőséggel bíró magyar nő, ha oly férfival kötött e törvény hatályosságának területén házasságot, aki nem magyar állampolgár, vagy akinek e területen községi ille­tősége nincs, és férjét a házasság megkötése után e tör­vény hatályosságának területén kívül nem követte, a házas­ság semmisségének kimondása vagy megtámadása végett annál a belföldi bíróságnál indíthat pert, amelynek terü­letén a nő a házasság megkötése előtt utoljára lakott. Ha a nőnek e törvény hatályosságának területén ilyen lak­helye nem volt, úgy kell őt tekinteni, mintha utoljára Budapest IV. kerületében lakott volna. Az e §-ban megállapított illetékesség kizárólagos. Mi. Az 1894: XXXI. t.-c. 117. §-ának első bekezdése szerint az a nő, aki Magyarország területén külföldivel kötött házassá­gát közvetlenül megelőző időben magyar állampolgár volt, férje ellen a magyar bíróság előtt indíthat érvénytelenségi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Szük­séges az illetékességet erre az esetre is szabályozni s ezt teszi a 640. §. 76. A bizottság szükségesnek találta világosan kifejezni azt, hogy az e §-ban meghatározott illetékesség csak akkor áll fenn, ha a nő a házasság megkötése előtt lakott a §-ban említett bíró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom