Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

94 Eljárás a házassági ügyekben. ság területén, tehát az az illetékes bíróság, amelynek területén a nő a házasság előtt utoljára lakott. Ezért a bizottság a §. első bekezdésének végét így szövegezte: „amelynek területén a nő a házasság megkötése előtt utoljára lakott. Ha a nőnek e törvény hatályosságának területén ilyen lakhelye nem volt, úgy kell őt tekinteni, mintha utoljára Budapest IV. kerületében lakott volna". A §. második bekezdése nem változik. Jegyzet. L. a 639. §. jegyzetét a kizárólagos illetékességre nézve, továbbá a 677. §-t. 1894: XXXI. t.-c. 117. §. A nő, ki Magyarország területén külföldivel kötött házasságát közvetlenül megelőző időben magyar állampolgár volt, férje ellen a magyar bíróság előtt indíthat érvényességi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Az 1869: IV. t.-c, 19. §-a szempontjából a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a kormányhatóság törvényes hatáskörében hozta-e meg a rendeletet s annak intézkedése nem áll-e nyilvánvaló ellentétben a törvénnyel. Abban a kérdésben tehát, hogy a magyar bíróság a magyar nőnek az osztrák férj elleni bontóperében eljárhat-e, a bíróság a belügyminiszter által kiadott állampolgársági bizonyítványt, amely a felperesre vonatkozóan megállapította, hogy nála az opció feltételei megvannak s ez alapon elismerte, hogy felperes magyar állampolgár, abból a szempontból, hogy az opció törvényes előfeltételei tényleg fennforognak-e s hogy az idevonatkozó szabályok alkalmazásával azokat miként értelmezte, felül nem bírálhatja. (P. III. 3735/ 1923. Pdt. VIII. 101.) 641. §. Külföldiek házassági pereiben, amennyiben azokban magyar bíróság eljárhat (1894: XXXI. t.-c. 116. §.), a házasfelek közös lakhelyének, ha pedig a házasfeleknek lakhelye saját hazai törvényeik szerint nem ugyanaz, az alperes lakhelyének bírósága illetékes. Elhagyás esetében és abban az esetben, ha a lakhely megváltoztatása akkor történt, mikor már a házasság felbontásának vagy az ágytól és asztaltól való elválásnak oka fennforgott, a pert az utolsó közös lakhely bírósága előtt is meg lehet indítani. Ha a külföldi házasfelek valamelyikének korábbi házassága meg nem szűnt vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs és a korábbi házastárs magyar állampolgár és e törvény hatályosságának területén van községi illetősége, a későbbi házasság semmisségének kimondását tárgyazó per