Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

92 Eljárás a házassági ügyekben. Az 1. bizottságban Plósz Sándor igazságügyminiszter kifejti, hogy a 645, §. (tv. 639. §.) második bekezdésére a házassági törvény 117. §-ának második bekezdése miatt van szükség, mert e nélkül megtörténhetnék az, hogy a magyar állampolgár külföldre távozván, ha ott az idegen állampolgárság megszerzése után, illetőleg a magyar állampolgárság elvesztése után követ el bontó okul szolgálható tényt, pl. új házasságot köt, akkor első neje, aki belföldön maradván, a magyar állampolgárságot aaem vesztette el, ellene magyar bíróság előtt a házasság felbontása végett pert nem indíthat. Erre a perindításra nyújt módot a §. második bekezdése. Jegyzet. Utolsó közös lakhely ugyanaz, mint az utolsó együttlakás helye. E törvény hatályosságának területe a magyar állam területe. Ez a bíróság illetékes az 1894: XXXI. t.-c. 141. és 142, §-a alapján előterjesztett kérelemre is: Ppé. 28. §. L. a hágai egyezm. I. cikkét. V, ö. 1894: XXXI. t.-c. 114., 117. §. 2, bek. 1894: XXXI. t.-c. 114. §. Magyar állampolgár házassági perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos. 1894: XXXI. t.-c. 117. §. 2. bek. Ha a férj magyar állampolgár és a bontó okul szolgált tény elkövetése után más állam polgára lett, de neje őt külföldre nem követte, ellene a házasság felbontása végett neje a magyar bíróság előtt is pert indíthat. 1894: XXXI. t.-c. 147. §. Tekintettel az 1868: XXX. t.-c. 1., 47., 48, és 59. §-ainak, valamint az 1879: L. t.-c. 1. §-nak rendelkezésére és azok értelmében, Magyarországon és Horvát-Szlavonországokban községi illetékességgel biró magyar állampolgárok házasságára nézve a következők rendeltetnek: Magyarországon községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Horvát-Szlavonországokban, mint Szent István koronája alatt Magyarországgal egy és ugyanazon államközösséget képező területen kötött házasságára, továbbá, Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró, mint ezen országok külön joga alatt álló magyar állampolgárnak Magyarország területén kötött házasságára a jelen törvény 108—111., 113,, 115,, 117,, 118. §-aiban foglalt jogelvek megfelelően alkalmazandók, — A trianoni békeszerződés 61, §-a értelmében idegen állam polgárává lett férj különváltan élő s Csonkamagyarországon maradt feleségének állampolgársága függő kérdéssé vált. Ezért a házassági perekben a keresetlevél elintézése alkalmával az elsőbíróságok előtt még nem mindig nyilvánvaló, hogy a Pp. 180. §. 3. pontjában figyelembe veendő pergátló ok forog fenn. A Pp. 639. §-ában szabályozott esetben az érdemi határozat hozatalakor fennálló állampolgársági viszony a döntő s így a függő állampolgársági kérdés még a per során is igazolható.