Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 572. §. 27 felfüggesztése vagy a felfüggesztés visszavonása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbvitelnek nincs helye. Mi. A perújítást keresetre hozott határozat: a) vagy a perújítási kérelmet visszautasítja, amely esetben az alapperben hozott határozat érintetlenül marad; b) vagy az alapperben hozott határozat hatályon kívül helyezésével az eljárást megszünteti, illetőleg az alapkeresetet visszautasítja^ c) vagy az alapperben hozott határozat hatályon kívül helyezésével az alappernek újból való tárgyalását rendeli. Az a) pont esete forog fenn, ha a perújítás nem lett törvényes időben megindítva, vagy annak törvényes feltételei nem forognak fenn. A b) pont esete akkor forog fenn, ha az alapperben hozott határozat a perújítás következtével megdől, a nélkül, hogy az eljárás folytatására ok volna, pl. ha a felperes már az alapkereset indításakor nem birt perképességgel és mellőzött törvényes képviselője nem kívánja az eljárást, vagy ha a felperes nevében harmadik személy meghatalmazás nélkül járt el. Mivel ez esetben nincs kereset, nincs a pernek tárgya sem. c) Azokban az esetékben, amelyekben az alappernek újból való tárgyalása szükséges, a Pp. értelmében ez rendszerint a perújítás kérdésének tárgyalásával együtt történik. Hasonlókép rendelkezik az 1868: LIV. t.-c. 320. §-a is. Ennek oka az, hogy a két tárgyalás sokszor ugyanazzal a tartalommal bir: pl. midőn a perújítás új bizonyítékokra van alapítva. Sok esetben azonban a perújítás kérdésének előzetes és elkülönített tárgyalása és eldöntése célszerű és ezért a bíróság a javaslat szerint — eltérőleg jelenlegi eljárásunktól — jogosítva van azt elrendelni. A szabadabb szóbeli eljárásban mi sem állja ennek útját Minthogy a perújítás megengedése esetében az érdemben való eljárás tulajdonképen az alapperbeli eljárás folytatása, az alapperbeli kérelmen ebben az eljárásban sem lehet túlterjeszkedni. Ez alól a szabály alól azonban kivételt állapít meg az 572. §. utolsó bekezdése az alapperbeli ítéletből származott kárnak — ideértve az alapper költségeit is — megtérítése tekintetében. Ha a perújítás az alapperbeli kérelmen nem terjeszkedhetik túl, akkor annak keretéből az alapperbeli ítélet alapján lefizetett marasztalási ősszegnek visszatérítése iránti kérelem is ki lenne zárva. Ugyanilyen szempont alá esik az alapperbeli költség kérdése is, az eset körülményeitől függvén annak eldöntése, hogy az alapperbeli költséget az újított perben nyertes fél pernyertessége ellenére is viselni köteles vagy nem. A perújítás az ítélet végrehajtását rendszerint nem akadályozza; ha azonban a perújítás bírósága annak a sikerét az előterjesztett adatokból valószínűnek látja, méltányosnak mu-