Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

28 Perújítás. tatkozik, hogy nagyobb károk megelőzése céljából a végrehajtást felfüggeszthesse. Ezért a Pp. azt a rendelkezést, amelyet a 459. §. hasonló esetben az igazolásra felállít, a perújításra is kiterjeszti. Jegyzet. A perújítási kereset visszautasítása a tárgyaláson: 471. §. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya: Ppé. 41. §. Az alperes által az alapperben nem érvényesített új követelés az újított perben kifogás útján csak úgy érvényesíthető, ha az a felperes követelésével azonos jogalapból származik és ha az az alperes előadása szerint már le is járt. (K. 1082/1915. Pdt. II. 278. 1.) A perújítással kapcsolatosan előterjesztett viszontkereset a fellebbvitel megengedhetősége szempontjából az alapperbeli kereset összegéhez hozzá nem adható, hanem a kettő közül a nagyobb értékű irányadó. — Az alapperbeli ítélet folytán kifizetett összeg iránt a perújítással kapcsolatosan előterjesztett kérelem (Pp. 572. §. 3. bekezdése) viszontkereseti kérelemnek nem minősíthető és nem eredményezi az alapper tárgyának megváltozását; az tehát a fellebbvitel megengedhetősége szempontjából nem jön számításba. (B. 8877/915. Pdt. I. 268. 1.) Az újított perben az a bizonyító fél, aki a pert megújította. (D. 97. jún. 28. G. 74. T. II. 377.) A bíróság az egyik félnek az alapperben eskü alatt való kimondásához az újított perben sincs kötve és az újított perben az ellenfelet hit alatt kihallgathatja. (P. 1900. okt. 30. G. 60. T. V. 533.) Az újított perben nem vizsgálható az a kérdés, hogy az alapperbeli ítélet helyes jogi alapra lett-e fektetve, hanem csak az, hogy a felhozott új bizonyítékokkal sikerült-e a perújítással élő bizonyító félnek az alapperben nem bizonyított perdöntő tényállítás valóságát kimutatni. (B. 98. máj. 5. G. 68. T. II. 183.) Az újított perben az alapperbelitől eltérő tényállás megállapítása az alapperben alkalmazott jogszabálytól eltérő más jogszabály alkalmazását vonhatja maga után. (K. 98. I. G. 77. F. III. 363.) Az alapperbeli ítélet folytán kifizetett összeg iránt a perújítással kapcsolatosan előterjesztett kérelem (Pp. 572. §. 3. bek.) viszontkereseti kérelemnek nem minősíthető és nem eredményezi az alapper tárgyának megváltoztatását; az tehát a fellebbvitel megengedhetősége szempontjából nem jön számításba. (Bpesti tábla P. IV./88. 77/1915. Pdt. I. 378. sub. II.) A bíróság abban a közbenszóló ítéletben, amelyben a perújításnak helyt ad és a per újbóli tárgyalását rendeli el, ennek az újbóli tárgyalásnak a kereteit abból a szempontból, hogy a felek ennek rendjén minő támadó vagy védekező eszközöket Tiasználhatnak, nem szorítja meg, mert annak elbírálása, hogy a fél által előadott körülmények a maguk összességében az