Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

150 Eljárás a házassági ügyekben. újításnak helye, amennyiben a perújítás az 1894: XXXI. t.-c. rendelkezéseivel nem ellenkezik. A semmisségi keresetet elutasító ítélet ellen a perújítás, az 563. §. 1—3. és 7. pontjait kivéve, nincs az 567. §-ban megszabott határidőkhöz kötve. Az ebben a címben az illető házassági perre megállapított szabályok a perújítási kereset tárgyalására és eldöntésére is megfelelően alkalmazandók. Előzetes békéltetési kísérletnek azonban az elsőbíróság előtt sincs helye. Mi. A perújítást házassági perekben mostani bírói gyakorlatunk is korlátozza. A budapesti kir. ítélőtábla szabályzatának 44. §-a szerint a házassági válóperekben a kötelék felbontását illetőleg nincsen helye perújításnak, hanem amennyiben az elutasított házasfelek a pert ismét megindítani kívánják, ezt önálló keresettel tehetik, ellenben a gyermektartási és a vagyonjogi kérdésekben helye van a perújításnak. Minthogy a 682. §. a perújítást csak a kötelék kérdésében szabályozza, ezzel kifejezést ad annak az indokolásra nem szoruló álláspontjának, hogy minden más kérdésben perújításnak az általános szabályok (V. cím) szerint helye van. A perújítás szempontjából különbséget tesz a Pp. a keresetnek helyt adó és a felperest keresetével elutasító ítéletek között, A házasság érvénytelenségét (akár semmisség, akár megtámadás következtében) vagy felbontását, valamint az ágytól és asztaltól való elválasztást kimondó ítélet ellen a házasság fennállásának kérdésében kizárja a Pp. a perújítást. Az ily ítélet, mint contrarius actus ellen nem lehet perújításnak helye. Ennek az álláspontnak elfoglalásában a Pp. első sorban a házassági törvény szabályaiból indul ki. A bontó ítélet elleni perújítás megengedésének ellene szól az 1894: XXXI. t.-c. 73, §-ának b) pontja, mely szerint a házasság felbontása következtében a házasság megszűnt; megszűnt házasságot pedig másként, mint az új házasság kötésével, életre kelteni nem lehet. Ugyanennek kell állania a válást kimondó ítéletre nézve is, amely az 1894: XXXI. t.-c. 104—107. §-ai értelmében nem egyéb, mint föltételes bontás. A semmis házasságot az 1894: XXXI. t.-c. 46. §-ának második bekezdése szerint semmissé nyilvánítása, a megtámadható házasságot pedig az 1894: XXXI. t.-c. 67, §-ának második bekezdése értelmében megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása avagy bejelentéssel történt megtámadása után úgy kelí tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Mindezek azt mutat-