Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 682. §. 151 ják, hogy a perújításnak ezekben az esetekben kizárása a házassági törvény szabályaival is összhangzásban van. Ehhez járul még a viszonyoknak az előbbi ítélet óta beállott változása. Nem is tekintve azt az esetet, amikor a korábbi házasság érvénytelennek nyilvánítása vagy felbontása után a házasfelek valamelyike új házasságot kötött, egyáltalában nem kívánja sem a köznek, sem a feleknek az érdeke, sőt ez felette visszás és a felekre méltánytalan volna, hogy a felek akarata ellen restítuáltassék olyan házasság, amely már ítélet alapján esetleg hosszú időn át nem állott fenn. Ha a felek az előbbi viszonyt újból fel akarják éleszteni, ezt a házasság újabb megkötésével perújítás nélkül is megtehetik. Másként áll a dolog a kereset elutasítása esetében, amely a házasfelek előbbi viszonyán nem változtat. Ilyenkor tehát a perújításnak, amennyiben az az 1894: XXXI. t.-c. rendelkezéseivel nem ellenkezik, semmi sem áll útjában, sőt azt különösen a semmisségi perekben a közérdek egyenesen követeli. Meglehet, hogy utólag merül fel kétségtelen bizonyíték a házasság semmissége mellett; ellenkeznék a közérdekkel, ha amiatt, mert ez a bizonyíték előbb nem állott rendelkezésre, most már állandóan tűrni kellene a nyilvánvalóan semmis házasságot. A közérdek követelményének felel meg a Pp. abban is, hogy ezekben a perekben az új bizonyíték érvényesítését föltétlenül és határidőbeli korlátolás nélkül megengedi. A megtámadási, valamint a bontó- és a válóperekben is súlyos helyzetet teremtene a perújításnak az elutasító ítélet ellen kizárása, Az a házasfél pl., aki a teherben talált nő ellen elvesztette a pert, ennek ellenére nem bocsátott meg, különélt —• ha a nő a felbontásra nem ad okot, akkor is kénytelen lenne megmaradni a kötelékben, ha utóbb újabb bizonyíték nyilvánvalóvá tenné a megtámadhatóság okát. Ezekben az utóbbi perekben az elutasító ítélet ellen az általános szabályok szerint ad a Pp. perújítást, azonban minden perre kimondja, hogy perújításnak csak annyiban van helye, amennyiben az anyagi jog szabályaival nem ellenkezik. Hogy mikor forog fenn ez az eset, azt az anyagi jog szerint kell eldönteni: ilyen lehet pl. az utólagos beleegyezés, jóváhagyás, fölmentés, megbocsátás, stb. esete. Jegyzet. Ellenkezik a perújítás az 1894: XXXI. t.-c. szabályaival, pl. az 1894: XXXI. t.-c. 49., 68., 73. §-ainak esetében, ha a házasság időközben megszűnt, vagy az 1894: XXXI. t.-c. 43—45., 61., 62,, 64., 82. §-ainak esetében, ha a bontó- vagy érvénytelenítő ok utólagos beleegyezés, jóváhagvás, felmentés, megbocsátás folytán elenyészett. Abban az esetben, ha a házassági pernek kizárólag a bontás kérdésének eldöntése volt a tárgya, nincs helye perújításnak a