Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

124 Eljárás a házassági ügyekben. Mi. A 664. §. kivétel a 18Í. §. szabálya alól. Egyrészrő1 az a körülmény, hogy a netaláni pergátló körülmények már az előkészítő eljárásban tisztázva vannak, másrészt pedig az, hogy az ügy érdemének tárgyalása nem függ az alperes perbebocsátkozásától, indokolja azt, hogy az ügy tárgyalását pergátló kifogás alapján megtámadni ne lehessen; minthogy azonban némely esetben, pl. ha a kifogás előreláthatólag eredményre fog vezetni, az elkülönített tárgyalás célszerűbb, a Pp. erre is módot nyújt és az elkülönített tárgyalás elrendelését a bíróságra bízza. Az ágytól-aszíaltól való különélés elrendelése. 665. §. Ha a bíróság az 1894: XXXI. t.-c. 99. §-ának eseteiben a házasfeleknek az ágytól és asztaltól való különélését elrendeli, végzéssel határoz, amelyben a különélés idejét a végzés kihirdetésétől számítva, az utolsó napnak naptárszerű megjelölésével kell megszabni. A különélés elrendelése ellen felfolyamodásnak csak akkor van helye, ha a különélés a törvény értelmében egyáltalán nem rendelhető el, vagy ha időtartamát a törvényesnél hosszabb időben állapították meg. A különélésre szabott idő letelte után a bíróság a felperes kérelmére és viszontkereset esetében az alperes kérelmére is a házasság felbontásának kérdésében szóbeli tárgyalást tűz ki. (1894: XXXI. t.-c. 100. §.) A körülmények változásával, különösen ha bármelyik fél olyan bontó okot hoz fel, amelynek alapján a házasság különélés elrendelése nélkül is felbontható, a tárgyalás a különélésre szabott idő letelte előtt is megtartható. Mi. Az 1894: XXXI. t.-c. 99. §-a szerint a bíróságnak a kibékülés megkísérlése céljából a 76., a 78. és a 79. §-ban megjelölt bontó okra alapított perben rendszerint, a 80. §-ban felsorolt bontó okokra alapított perben pedig mindig el kell rendelnie a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélését. A törvény ilyen rendelkezése következtében az a kérdés támad, hogy a per mely szakában rendelje el a bíróság a különélést. Két nézet áll itt egymással szemben. Az egyik nézet szerint a különélés elrendelése legcélszerűbben az előkészítő eljárás befejezése után és a szóbeli tárgyalás elrendelése előtt történik, a másik nézet szerint pedig a szóbeli tárgyalás belej ezése után kell azt elrendelni.