Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 644. §. Te. 55. §. 101 Tcr. 14. §. Az ügyvédi kamara minden év végén a következő évre a területén levő törvényszékek részére jegyzéket készít a törvényszék székhelyén lakó azokról az ügyvédekről, akik a házasságvédő tisztjének ellátására késznek nyilatkoznak. A bíróság a Te. 55. §-a értelmében a házasságvédőt lehetőleg ezek közül rendeli ki. A házasságvédő a házasság fenntartása érdekében felhozható tényeket és bizonyítékokat kinyomozza, a tárgyaláson előadja és a szükséghez képest a kir. ügyészt is tájékoztatja. Ha a tárgyaláson a kir. ügyész és a házasságvédő együttesen jelennek meg, a házasságvédő a kir. ügyészt eljárásában támogatja. A Te. életbelépése előtt megindított házassági perekben házasságvédőt csak akkor kell kirendelni, ha a kir. ügyész eziránt kérelmet terjeszt elő. Pp. Mi. Ugyanabból a közérdekből, amely a házassági ügyekben a felek rendelkezésének megszorítására vezet (669. §.), következik a kir. ügyészség közreműködése is a házassági perben. Az 1894: XXXI. t.-c. 47. §-a szerint a semmisségi per indítására és 56. §-a szerint a fejletlen korú házasságának megtámadására a kir. ügyész van jogosítva. Az 1907: XVII. t.-c. 7. §-a a kir. ügyésznek a hatáskör kérdésében bármely házassági perben fellebbviteli jogot ad. Ezzel azonban a kir. ügyész hatásköre nincs kimerítve. A közérdek képviseletre szorul azokban a semmisségi és megtámadó perekben is, melyeket nem a kir. ügyész indít, továbbá a házasság felbontását és az ágytól és asztaltól való elválást tárgyazó perekben is és a közérdek képviseletét az ügyész fellebbezési joga nem elégíti ki. Szükséges az ügyészi közreműködés különösen a hivatalból felülbírálás elejtése következtében (1907: XVII. t.-c. 6. §.) is. Az államnak közérdekből szüksége van arra, hogy a fellebbvitel joga ne legyen a házasfelekre korlátozva. A kir. ügyész közreműködése egyébiránt céljára és terjedelmére nézve különbözik a semmiségi perekben és egyéb házassági perekben. Az, hogy a kir. ügyész által indított perben pervesztés esetében az államkincstárt kell a perköltségben marasztalni, folyománya annak, hogy a házassági per a polgári per természetével bír és az officialitás ellenére nem vonható a büntető per szabályai alá, amelyben a bíróság nemcsak hivatalból veszi figyelembe, hanem hivatalból nyomozza és kideríti a tényállást,