Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

102 Eljárás a házassági ügyekben. A bűnvádi eljárást a kir. ügyésznek gyanuokok alapján is meg kell indítani, a házasság semmisége iránt azonban csak nyilvánvaló tények és világos bizonyítékok alapján indítsa azt meg. Ha a kir. ügyész mégis ennek ellenére ingatag alapon indít házassági pert, akkor a feleket a kellemetlenségen felül nem lehet még azzal is sújtani, hogy ők viseljék védekezésük költségét. Jegyzet. A javaslat szerint az ügyésznek jogában áll a „hozandó határozatra nézve indítványt tenni és a házasság fentartása érdekében tényeket és bizonyítékokat felhozni." Ezt a képviselőház plénuma — 1910. nov. 26-án tartott 45. ülésében — kihagyta és az ügyész közreműködését olyan perekben, amelyekben ő nem fél, csak az iratok megtekintésére és a fellebbvitelre korlátozta; a fellebbvitel azonban nemcsak a hatáskör kérdésében (1907: XVII. t.-c. 6. §.) és nemcsak a házasság fentartása érdekében illeti meg. Most azután a Te. 55. §-a egyrészt megadja a kir. ügyésznek az itt szóban levő tágabb körű jogokat; másrészt feléleszti a házasságvédői intézményt, melyet a Pp. előtti jogunk is ismert. Mi. a Te. 55. §-ához. A Pp. 644. §-a szerint házassági perekben a királyi ügyész abban az esetben is résztvehet, ha a törvény szerint félként föl nem léphet, tehát megtámadó, bontó és válóperekben. E végből ilyen perekben a királyi ügyészt minden határnapról hivatalból értesíteni és az iratokat, valamint a határozatokat vele is közölni kell, jogában áll az iratokat megtekinteni, valamint fellebbvitellel élni. A törvény e rendelkezés alapján a királyi ügyész a házasság fenntartása érdekében érvényesíthetné azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek az ügy megítélésére befolyással bírnak és amelyeket a Pp. 670. §-a szerint a bíróság különben hivatalból is figyelembe venni köteles. Minthogy azonban a királyi ügyészek a büntető perekkel nagymértékben meg vannak terhelve, feladatukat a házassági perekben alig képesek teljesíteni. A Te, ennélfogva feléleszti a házasságvédő intézményét abból a célból, hogy a királyi ügyésznek a házasság fenntartása érdekében tények és bizonyítékok kinyomozásában segítségére legyen. E végből följogosítja a házasságvédőt, hogy az iratokat megtekintse és a tárgyaláson, amelynek határnapjáról őt is értesíteni kell, megjelenjen és felszólaljon. A fellebbvitel jogával nem ruházza fel a házasságvédőt, mert ez esetleg odavinne, hogy sok házassági per fontosabb ok nélkül kerülne a felebbviteli bírósághoz és azt szükségtelenül megterhelné. Erre nincs is szükség, mert ha a házasságvédő azt látja, hogy az ítélet ellen fellebbezéssel kellene élni, a királyi ügyészhez fordulhat, aki azután ezt a jogot indokolt esetben gyakorolhatja. A Ter, 13. §-a szerint a Te. 55. §-ának a Pp. 643. §. 3. bekezdésének helyébe lépő rendelkezését a folyamatban levő