Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

172 Perbchivás. tos a kártalanítás alól a perbeli hibás védelem miatt magát föl ne szabadíthassa; a perbehívás jogkövetkezménye tehát csak a perbehívó íélnek a szavatos elleni jogai megóvásában áll, de csupán a védelem elvállalása miatt a perbehívott felet a szava­tosság terhében elmarasztalni még az esetben sem lehetne, ha ama perben, amelyben a perbehívási kérvény beadatott, a perbe­hívó és a perbehívott közötti jogviszony eldöntését a tv. meg­engedné is, ha a szavatosság esete valóban fennforogna. (C. 89. nov. 27. 1176. Ü. L. 90. 30.) A szavatossal szemben a perbehívás el nem fogadásának a jogi következménye az, hogy a szavatos az ellene a perbe­hívó által indított perben nem állíthat és nem bizonyíthat oly tényeket, amelyek a perbehívó ellen lefolytatott perben való érvényesítésük esetén az ezen perbeli felperesnek részben vagy egészben való elutasítására alapul szolgálhattak volna. (C. 907. jun. 27. 946/906. V. p. 1. Mj. Dt. I. 215. sz. 387. 1.) Azon körülmény, hogy az elsőbíróság alperes perbehívási kérelmének teljesítését elmulasztotta, az eljárás törvényszerűsé­gébe ütköző szabálytalanságot képez, mert felek a perbehívásra feltétlenül joggal birnak, miből következik, hogy az elsőbíróság a perbehívási kérelmet teljesíteni köteles. (C. 88. jul. 31. 6469. Ü. L„ 88. 34.) A perbehívott szavatos a felfüggesztés szempontjából a fél­lel egy tekintet alá esik. (Bpesti tábla 1915. jun. 1. P. IV. 6148. Pdt. I. 347.) Ha a vevő a harmadik személy által elvett dolog vissza­szerzése iránti keresetet az eladó előzetes értesítésével tette folyamatba s így az eladó a perbe beavatkozhatott volna, az utóbb ellene indított visszkeresettel szemben nem védekezhetik sikeresen azzal, hogy a vevő őt perbe nem hívta. És ha nincs arra támpont, hogy a korábbi perben hozott elutasító ítélet elleni fellebbezés sikerre vezetett volna, a szavatos arra sem hivatkozhatik, hogy felperes az elsőbíróság elutasító ítélete ellen nem élt jogorvoslattal. (P. IV. 5851/1926. Pdt. XII. 83.) Harmadik igénylő személy perbehivása. 92. §. Ha a beperelt adós azt a harmadik személyt aki a követelést egészben vagy részben a maga részére igényli, perbe hívja és a perbehívott a perbe belép, az adóst kérelmére a perből végzéssel el kell bocsátani, ha a követelés összegét az igénylők javára a visszavétel jo­gáról való lemondás mellett bírói letétbe helyezi. Az adós elbocsátása esetében a pert csakis az igénylő hitelezők között a követeléshez való jog iránt kell foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom