Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 89—91. §§. 171 90. §. A perbehivásban elő kell adni a perbehivás alapját és a per állását. A perbehivás írásban történik és az ellenféllel is közlendő. A járásbírósági eljárásban a perbehivást a tárgyalási jegyzőkönyvbe is fel lehet venni. Mi. A perbehívás a javaslat 90. §-a értelmében irattal történik, amely az ellenfélnek is kézbesítendő. Az ellenfélnek a perbehívás alapjáról azért kell értesülni, mert a 87. §. értelmében ebben az esetben is kérheti a beavatkozás visszautasítását. A 138. §. általános szabályánál fogva járásbírósági eljárásban a perbehívási kérelem, valamint a mellékbeavatkozás bejelentése, ha a tárgyaláson kívül adják elő, jegyzőkönyvbe is mondható. Ezekben az esetekben a szükséges értesítés a jegvzőkönyv másolatának, illetőleg kivonatának közlésével történik. Minthogy a perbehívás magától a pertől külön kérdés, nem szorul külön kimondásra, hogy a közlés megtagadása miatt felfolyamodásnak van helye. Az 1881: LIX. t.-c. 9. §-a szerint a bíróság a tárgyalást a perbehívott értesíthetése végett tizenöt napra elhalaszthatja. Ezt a bíróság a 239. §. értelmében külön kimondás nélkül is megteheti. Jegyzet. A perbehívási irat alaki kellékei: 136—138. §§. Visszautasítandó a felülvizsgálati tárgyaláson bemutatott perbehívási kérelem, ha nem tartalmazza a per állásának előadását. (P. IV. 3262/1920. Pdt. VI. 72.) 91. §. Ha a perbehivott a perbehivóhoz csatlakozik, mellékbeavatkozóként szerepel. A perbehivó és a perbehivott közötti jogviszony a perben el nem dönthető és a védelem elvállalásából a szavatossági vagy kártalanítási kötelezettség elismerése nem következtethető. A perbehívás a mellékbeavatkozás joghatásainak (melyeket a 84. §-nál részleteztünk) kényszerű előidézésére irányul. Ha a perbehívott a perbehívóhoz csatlakozik, úgy m:liékbeavatkozóként szerepel, de a Pp. nem köti össze a perbehívás következtében való beavatkozást a szavatossági igény tárgyalásával. Ha ellenben a perbehívott a felhívásnak nem tesz eleget, úgy egyfelől nem élvezi azt az előnyt, hogy a perbehívót a perben támogathatja és pervitelét a szükséghez képest ellenőrizheti, másfelől viszont feltétlenül beáll reá nézve a mellékbeavatkozásnak az a hátrányos következménye, hogy az ítélet helytelenségét fel nem hozhatja és a fél hibás pervitelére csak bizonyos (a 84. §-nál fentebb részletezett) korlátok között hivatkozhatik. — A perbehívás célja az, hogy szavatosság esetében a szava-