Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)
170 Perbehivás. követelésétől tart, úgyszintén az, akit oly követelés iránt perelnek, amelyet a harmadik személy is a maga részére igényel, a harmadik személyt a pernek jogerejű eldöntéséig perbe hívhatja. A perbehivott további perbehivással élhet. Mi. A magánjog szerint az a fél, aki perveszteség esetére egy harmadik személy ellen szavatossági vagy kártérítési igényt kíván érvényesíteni, bizonyos következmények terhe mellett módot köteles ennek a harmadik személynek nyújtani arra, hogy a perbe beavatkozzék. A 89. §, szerint nemcsak az a fél, aki szavatossági vagy kártérítési követelést vél érvényesíthetni, hívhatja a harmadik személyt a perbe, hanem az is, aki pervesztés esetére egy harmadik személynek követelésétől tart. így például, midőn a bizományos a kereskedelmi törvény 368. §-a értelmében harmadik személlyel kötött ügyletből perel és attól tart, hogy pervesztés esetére a megbízó ellene kártérítési igényt fog érvényesíteni. Ugyanily eset forog fenn, midőn az átvevő a szállítmányozó vagy fuvarozó ellen keresetet indít, mely az elküldő érdekeit is érinti. Mindezekben az esetekben célszerű az érdekelt harmadikat a pernek folyamatban létéről értesíteni és neki a beavatkozást lehetővé tenni. Ugyanez indokolja annak a harmadik személynek perbehívását is, aki a követelést a maga részére igényli, mivel ennek is lehet a perfél ellen szavatossági vagy kártérítési igénye. A perbehívásra vonatkozó szabályok kapcsolatosak a beavatkozás szabályozásával, mert céljuk az, hogy a beavatkozást lehetővé tegyék. Mivel a beavatkozás az ügy jogerős eldöntéséig lehetséges, a perbehívást is addig kell megengedni. Az az adós, aki a tartozást a pénzfelvételi megbízott kezéhez fizette és utóbb a hitelező által indított kereset folytán kénytelen volt a tartozást másodszor is megfizetni, pusztán ezen az alapon még nem perelheti sikeresen az első fizetést felvevő személyt, ha ezt a hitelező által indított perbe szavatosként be nem hívta. Utóbbi tehát nincs elzárva annak a bizonyításától, hogy a pénz felvételére fel volt jogosítva. (Bp. tábla P. IV. 5916/1915. Pdt. II. 48.) A perbehívási kérelemnek helyt adó végzés (Pp. 89. §.) felfolyamodással meg nem támadható. (P. II. 9297/1915. Pdt, II. 364. sub a) A bíróság a szavatos perbeidézése végett a tárgyalást elhalasztani nem köteles. Ennek megtagadása miatt tehát nincs helye felülvizsgálati panasznak. (P. IV. 7933/1922. Pdt. IX. 33.)