Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 72. §. 135 •ényck, rendeletek és jogelvek egységes és egyöntetű alkalmazásának érvényre juttatása. (1. §.) Ha az egyes esetekben kétség támad az iránt, vájjon vala mely ügy az 1. §. értelmében a jogügyi igazgatóság hatásköré hez tartozik-e vagy sem? e fölött a magyar pénzügyminiszter határoz. (2. §.) Az állami hatóságok és hivatalok a kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak, hivatása teljesítésében a fennálló törvények határain belül, segédkezet nyújtani kötelesek. (4. §.) A kir. kincstári jogügyi igazgató van hivatva és kötelezve általában a hivatali ügyek egységes vezetését teljesíteni, az összes személyzet működése fölött a felügyeletet gyakorolni, továbbá a kir. kincstári jogügyi igazgatóság igazgatási és személyzeti ügyeit ellátni. (5. §.) A magyar kir. kincstári jogügyi igazgatónak jogában áll a belső ügykezelést saját belátásához és a szükséghez képest a jelen szolgálati utasításban kimondott elvekkel összhangzólag. rendeleti úton szabályozni. Ezen ügykezelési szabályzat, életbeléptetés előtt, a magyar kir. pénzügyminiszter jóváhagyása alá terjesztendő. Az előadónak nemcsak jogában, de kötelességében áll minden ügyet, mely akár fontosságánál, akár a fennforgó körülmények rendkívüliségénél, akár az arra alkalmazandó törvények és jogszabályok homályosságánál, fogyatékosságánál vagy egymásközti összeütközésénél, akár végül (ezen okoktól eltekintve) az előadó saját nézeténél fogva különös figyelmet és beható fejtegetést igényel, társas tanácskozás alá bocsátani s ebbeli szándékát a kir. kincstári jogügyi igazgatónak vagy előlegesen szóval bejelenteni vagy (ha elintézést előre elkészíti) tanácskozás elrendelése iránti kérelmét az előadványi íven előterjeszteni. Szintúgy joga van a kir. kincstári jogügyi igazgatónak és helyettesének bármely ügyet, melyet ugyanezen okok valamelyikénél fogva, akár mindjárt beérkezésekor, akár felülvizsgálatkor arravalónak vél, társas tárgyalás alá bocsátani. Az ily társas tanácskozásnál az eldöntés szótöbbség alapján történik, szavazategyenlőség esetén azon vélemény emelendő határozattá, melyhez az elnök is csatlakozott. Az elnök egyébiránt a többség véleményéhez kötve nincsen s az elintézést saját belátása szerint eszközöltetheti. A határozat kimondása után azon résztvevőknek, kik ellenkező nézetet nyilvánítottak, joguk ban áll külön véleményüket az elintézés elkészülte után sajátkezűleg az előadmányi ívre indokainak előadása mellett rávezetni. Egyhangú határozatoknál az elintézés érdeméért mindazok, kik a tanácskozásban részt vettek, együttesen felelősek. Ellenben a szavazatok megoszlása esetén azokat, kik ellenvéleményüket indokoltan az előadmányi ívre iktatják, felelősség nem terheli. Amennyiben az elnök a többség határozatától eltérő intézkedést egyedül saját belátása alapján rendelne el,