Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 72. §. 125 Ha a gyámhatóság a kiskorú nevében kötött bírói egyességet nem hagyta jóvá, azt nem kell perújítással megtámadni; a perújítási keresetet vissza kell utasítani, az egyességet nemlétezőnek tekinteni s az alappert tovább folytatni. (P. I. 5441/ 1921. Pdt. VII. 136. sub I.) Az a körülmény, hogy a törvénytelen gyermek tartása iránti perben kötött egyességet a gyámhatóság nem hagyja jóvá, nem zárja el az anyát, mint a gyermek t. és t. gyámját attól, hogy a tartásdíj felemelését a Pp. 413. §-a alapján gyámhatósági felhatalmazás nélkül is kérje (1923. nov. 20. P. III. 1307. Pdt. IX. 40.) A férj holtnaknyilvánítását az elmebeteg nő nevében nem a gy. t. 258. §-a alapján kirendelt végleges gondnok, hanem csak a gy. t. 31. §-a alapján kirendslt végleges gondnok kérheti, akinek kirendeléséig a holtnaknyilvánítási eljárás felfüggeszthető. (Pk. III. 5671/1928. Pdt. XIV. 12.) Ha az apa által egyrészt saját nevében, másrészt kiskorú gyermeke nevében a gyermek anyai nagyapja ellen indított per folyamán az alperes meghal és utána a kiskorú felperes lesz örökössé: ezzel a felperesek között oly érdekösszeütközés keletkezik, melynél fogva az apa és az általa vallott ügyvéd a kiskorút e parben többé nem képviselheti, az addig végzett cselek mények azonban joghatályosak. (P. V. 1085/1927. Pdt. XIV. 48.) Az elmebeteg egyén akkor sem bir perbeli cselekvőképességgel, ha gondnokság alá helyezve nincs; de a gyámhatóság által az 1877: XX. t.-c. 259. §-a értelmében kifejezetten csak az elmebeteg személyi ügyeire és a vagyonára való felügyeletre kirendelt ideiglenes gondnok az elmabeteget a házassági perben nem képviselheti. A Pp. 76. §-a értelmében kirendelt ügygondnok kirendelésének előfeltételei és jogköre. (P. III. 5591/1916. Pdt. III. 42.) A gyámi törvény 259. §. értelmében az ideiglenes gondnok jogköre a gondnokolt személyi ügyeire és a vagyonára való felügyeletre terjed ki. Ennek következtében az ideiglenes gondnok, külön gyámhatósági feljogosítás nélkül, az ideiglenesen gondnokolt perébe bele nem avatkozhatik, még akkor sem, ha úgy véli, hogy a peres eljárásban meghozott határozat által megállapított kötelezés a gondnokolt vagyonát túlzottan megterheli. (P. III. 5773/1926. Pdt. XII. 65.) Az 1885: VI. t.-c. 5. §-a alapján a zárlatot szenvedő nem veszti el perbeli cselekvőképességét és a zárgondnok őt — a törvénynél fogva — csak a zárlat tárgyát képező vagyon fenntartása érdekében indított perekben képviseli. (1914. H. 12. Pdt. I. 39.) A gondnokság alá helyezési eljárás folyamán az alperes részére kinevezett ügygondnok nincs hivatva az alperest a bontóperben képviselni. (1915. jan. 26. 4201/1914. Pdt. II. 454.1