Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 72. §. radt törvényes képviselet nélkül. (C. 95. okt. 30. II. G. 47. F. I. 38.) A fellebbezési bíróság lényeges szabályt sértett meg azáltal, hogy amikor az eljárás folyama alatt megállapítást nyert az, hogy a fellebbezést a felperes gondnokság alá helyezése következtében, nem a törvényes képviseletre hivatott gondnok adta be, pusztán az elsőbíróság ítéletének a gondnok részére leendő kézbesítését rendelte el. (C. 900. ápr. 28. I. H. 12. F. V. 378.) Ha a perben a kiskorú gyermek képviseletében anyja lép fel és az iratokból kitűnik, hogy atyja életben van, ellenben nem tűnik ki, hogy az atyja az atyai hatalomtól megfosztatott és a kiskorúak feletti gyámság az anyára ruháztatott át, az eljárás hivatalból félbeszakítandó. (C. 905. jun. 7. I. G. 24. F. X. 360.) A gondnokság alatt állót a tiszti ügyész képviselheti. (Sz. 900. jan. 31. 99. I. G. 221. T. IV. 646.) A fellebbezési bíróság azáltal nem sértett jogszabályt, hogy a kellően idézett alperesnek a tárgyalásról való elmaradása következtében hozott ítélet azért, mert az a beérkezett jelentés szerint időközben elmebaj miatt kórházba került, alperesnek nem volt kézbesíthető, azonban akkor alperes még nem volt gondnokság alá helyezve, a részére kirendelt ügygondnoknak kézbesítette: az a kérdés pedig, hogy az alperes már a perbeli mulasztások idejében is elmebeli fogyatkozás miatt az önképviseletre képtelen volt-e vagy sem, a felülvizsgálati eljárásban meg nem bírálható. (C. 907. jan. 17. I. G. 457/906. F. XI. 2599.) A gyengeelméjű önképviseletre jogosult mindaddig míg gondnokság alá helyezve nincs. (B. 1908. jun. 30. C. 260. sz. T. XII. 292.) Az elmebeteg részére kinevezett ideiglenes gondnok hatásköre az 1877: XX. t.-c. 259. §-a szerint a gondnokoltak személyi ügyeire és vagyonára való felügyeletre terjedvén ki, öt ideiglenes gondnoksága tartamáig gondnokoltja perbeli képviseletére is hivatottnak kell venni. (Smsz. 80. jul. 6. 13.573. Dt. r. f. XXVI. 21.) Azáltal, hogy az apa vizsgálati fogságban tartatik, apai hatalmától nem fosztatván meg, ez idő alatt felesége kiskorú gyermekük felett a gyámhatóságot nem gyakorolhatja s annak nevében érvényesen pert nem indíthat. (Smsz. 80. jan. 2. 25.490/79. M. III. 86.) Az örökhagyó házastársa, aki a hagyatéki vagyon egy részét közszerzemény címén követeli, az örökösödési perben a kiskorú gyermekeket a velük fennforgó érdekösszeütközésnél fogva nem képviselheti. (Temesvári tábla Fs. 279/1913. Pdt. I. 3.) A gyámhatóság által külön felhatalmazott tiszti ügyész a különben az anyja gyámhatósága alatt álló kiskorú nevében