Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 70. §. 117 gátló kifogással felmerült költségek viselésére. (P. V. 1709/1927 Pdt. XIV. 68.) VII. Alapítvány perképessége: Az alapítványokról szóló törvényeink, jelesen az 1715LXXIV., 1723: LXX., 1781: XXIII. és XXVI. törvénycikkek rendelkezése szerint az alapítványokra csak a főfelügyéleti jog van fenntartva. Ebben a főfelügyeleti hatalomkörben az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében — nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történelmi fejlődés folyamán kialakult rendszere a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ilyen alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek a ,,piae causae" fogalmi körébe eső alapítványok tekintetében garanciális természetű elve az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött és az illetékes testületek kezelésébe jutott ilyen alapítványok fölött gyakorolható, s a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapítvány, illetve annak kezelése ellen érvényesítendők. (1916. szept. 26. Pk. I. 5227. Pdt. II. 520.) A közalapítványi kir. ügyigazgatóság — a marasztalni kívánt jogi személyre utalás nélkül is — alperesként perbe vonható. (Bp. tábla 1915. dec. 4. P. IV. 10. 465. Pdt. II. 101. mb III.) VIII. Egyházak. Jogi személyek a latin, a görög és az örmény szertartású katholikus, az ev, ref., ág. ev., görög kel. szerb, görög-keleti román, unitárius, és izraelita, bevett egyházak (1895: XLII. és XLIII. t.-c), úgyszintén a jövőben elismerendő vallásfelekezetek is, ha az 1895: XLIII. t.-c. 7. s köv. §-ai értelmében megalakúlnak; a nazarénus vallásfelekezet nem, mert nincs elismerve (20103/1904. I. M. Ig. Közi. XIII. 280.) A szerzetes, ha nevén ingatlan van, a kötött haszonbéri •zerződés alapján a haszonbér iránt kereseti joggal bir. (Sz. 97. G. 19. T. III. 557.) A róm. kath. plébánia hívei nem alkotnak jogi személyt. Nemlétező jogi személyek semmiféle képviselet mellett sem lehetnek perbáli ügyfelek. (P. I. 3466/1913. Pdt. I. 117.) A gör. kel. román főegyházmegyei szentszék (consistórium) nem perképes jogi személy, hanem csak egyik belső szerve a főegyházmegyének. (Rp. I. 6842/1915. Pdt. II. 58.) IX. Nyugdijalapok. A Máv. nyugdíjintézete önálló jogi személy; a nyugdíjtöbblet iránti kereset ellene indítandó. (3153/1914. Pdt. I. 367.) Habár a Máv. nyugdíjintézete az ő alapszabályait a törvény rendelkezéseivel összhangba még nem hozta és azokba különösen az 1914: XVII. t.-c. 31. §-a 5. pontja második bekezdésének megfelelő rendelkezést fel sem vett: az életbelépett