Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

118 Perképesség. törvény hatályosulását a nyugdíj szabályok módosításának ké­sedelme vagy elmaradása meg nem hiúsíthatja és a külön va­gyonnal rendelkező, külön szervezet mellett működő nyugdíj­intézet perbeli jogképességét nem érinti, (Bpesti Tábla 1915. júl. 27. P. I. 9748. Pdt. I. 368.) Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet (1908: XL, t.-c.) X. Köztestületek. Jogi személyek az állam, a törvényhatóságok és a közsé­gek, de hivatalaik, szerveik, közegeik rendszerint nem. Az Orsz. Magyar Gyűjteményegyetem jogi személyisége: 1922: XIX. t.-c. 1. §. 3. p.; fővárosi pénzalap: 1870: X. t.-c, 7„ 8. §§.; nagyközség: 1894: XII. t.-c, 61. §. A fővárosi közmunkák tanácsának perképessége van, (C. 1905. dec. 13. 1006/904. Dt. IV. f. IV. 13. sz. 25. 1.) A „Népruházati bizottság bőripari osztálya", mint a kor­mány egyik alárendelt szerve, külön önálló léttel, perbenállási képességgel nem bir és ez okból alperesként perbe nem idéz­hető. (P. II. 2383/1920. Pdt. VI. 36.) Minisztérium ellen indított per esetében alperesnek a kincstár tekintendő. (P. V. 7172/1926. Pdt. XIII. 21.) Az árvaszék önálló hatóságot nem képez és csak a város (megye) közege, a magánjog szerint nem jogképes személy s a perben félként nem szerepelhet. (C. 83. febr. 7. 110. Dt. XXXV. 58. és Bp. tábla 1900. aug. 30. I. G. 132. T. V. 181.) Perbeli cselekvőképesség. 71. §. Perbeli cselekvő képessége mindenkinek vanT aki szerződéssel lekötelezheti magát. Perbeli cselekvő képessége van annak is, aki a szó­ban levő per tárgyáról peren kívül jogérvényesen rendel­kezhetik. A 71. §. a perbeli cselekvőképességet határozza meg és azt mint az általános szerződő képesség folyományát fogja fel, melynek szabályai (ép úgy, mint a jogképességé) a magánjogba tartoznak. A §. második bekezdése a gyámi tv. alább idézett 3. §-ával függ össze. A bíróság a kiskorú személyes föllépését csak ott enged­heti meg, ahol arra nézve, hogy a kiskorú a per tárgyáról ren­delkezhetik, kétség nem forog fenn. Ebből az okból nevezetesen a kiskorú, illetőleg a gondnokság alatt levő alperes törvényes képviselője nem mellőzhető azokban a perekben, amelyekben az ellene hozandó marasztaló ítélet oly vagyonára nézve is végrehajtható volna, amelyről a peren kívül szabadon nem ren­delkezhetik. Ebben az irányban, minden kétség elkerülése vé­gett a Pp. 395. §-a kimondja, hogy abban az esetben, ha a fél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom