Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Perképesség. 111 IV. Perbeli cselekvőképessége annak van, akinek részéről, illetve aki ellen perbeli cselekmények joghatályosan végezhetők, vagy aki erre a célra meghatalmazottat állíthat és a percselekmények végzése céljából nem szorul törvényes képviselőre. Kiterjed minden perbeli cselekményre és folyománya az általános szerződő képességnek (Pp. 71. §.). A perbeli jogképesség mindig előfeltétele a perbeli cselekvőképességnek, de nem viszont. A perbeli cselekvőképesség szintén perelőfeltétel és hiányának következményei ugyanazok, mint amelyeket a perbeli jogképesség hiánya tekintetében fentebb III. alatt felsoroltunk (Pp. 75., 180., 465., 466., 505., 540—543. és 563. §§.), azzal az eltéréssel, hogy ez a hiány rendszerint pótolható és az eljárás csak akkor szüntetendő meg, ha a pótlásra kitűzött határidő eredménytelenül telt el. A további részleteket s az idevágó bírói határozatokat 1. a Pp. 71. és 72. §-ánál. V. A perbeli jog- és cselekvőképesség fennforgása még nem jelenti azt, hogy a félnek megvan az ú. n. előadási képessége (Postulationsfáhigkeit), vagyis az a joga is, hogy ügyvédi képviselet nélkül személyesen eljárhasson, hanem előfordul, hogy pl. a törvényszéki eljárásban a félnek — noha perbeli jog- és cselekvőképessége megvan — ügyvédet kell vallania. VI. Bíróságaink gyakran összetévesztik a p?rbeli jogképességgel az ettől lényegesen különböző ügylegitimációt vagy kereshetőségi jogot. Ez az utóbbi nem a közjogi perviszony lé tezésének, hanem érdemi megnyerhetésének az előfeltétele. „A kereseti tényalapnak egy különös része és tulajdonképen a fél és a pertárgy közti anyagi jogi kapcsolatból áll, tehát nem a per létrejöttének előfeltétele és hiánya nem pergátló körülmény. Abban áll, hogy éppen felperest és éppen alperes ellen illeti meg a jog. Hatására nézve miben sem különbözik a kereseti alapnak más részétől; de sokszor mégis különválasztható, így pl. amidőn felperesként az engedményes lép fel. A kereshetőség hiánya nem a per megszűntetését, hanem az érdemi elutasítást eredményezi. Hivatalból rendszerint nem vizsgáltatik, kivéve házassági és törvénytelenítési perekben (652. §. 2. bek. és 696. §.), — felperesi részről telekkönyvi perekben, — alperesi részről örökösök elleni perekben, — mert itt a per által harmadik személyek jogai is sérelmet szenvedhetnek. Aktív értelemben vett kereshetőségi jog ffelperesség) az, amelynél fogva valaki a peres igényt a konkrét esetben felperesként érvényesítheti. Kereshetőségi jog passzív értelemben (alperesség) az, amelynél fogva az alperes a konkrét esetben a per tárgyához való viszonyánál fogva helyesen idéztetett perbe. A kifogás különböző okokból történhetik. Pl. mert alperes a felperessel nincs jogviszonyban, — mert a kereseti igény nem, vagy már nem a felperest illeti meg, hanem harmadik személyt, — mert