Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

112 Perképesség. az nem az alperes ellen, hanem más személy ellen érvényesítendő." (Kovács: Kommentár II. kiadás 246. 1.) Rendkívüli figyelemre méltó jelenség, hogy a mai jog a kereshetőségi jogot nemcsak azoknak adja meg a) akik a peres magánjognak alanyai, hansm — mint erre Kovács Marcel is (Kommentár II. kiadás 243. 1.) Gaupp-Stein (137—138. 1.) nyomán helyesen rámutat, azoknak is, b) akik a peres jogviszonynak nem alanyai, de ennek védelmét mégis valamely azzal kapcsolatos joguk vagy érdekük alapján igényelhetik, mint pl. a végr. tv. 124. és 132. §§. szerint a lefoglalt követelés behajtására feljogosított végrehajtó vagy ügygondnok, valamint az, aki a végrehajtást szenvedőnek valamely ingatlanvagyonra vonatkozó élők közti jogügylet által szerzett jogát foglalta le és ezt a jogot a végrehajtást szenvedő javára, de saját felperesség* alatt érvényesíti, — a követelésre haszonélvezeti joggal biró és ez alapon behajtásra jogosult személy, — a H. T. 47. §. a), b), c) pontjai alapján a házassági semmisségi per indítására a házasfeleken kívül jogosult harmadik személyek; továbbá c) akik a pert saját nevükben, de másnak számlájára indítják, pl. a v. t. 15. §. (új terv. 17. §.) értelmében az, akire a váltót ,,behajtás végett" „meghatalmazásul" forgatták, — aki formailag mint engedményes lép fel, de a hitelezővel történt megállapodás szerint csak behajtásra van jogosítva és elszámolni köteles, — a bizományos, aki a követelést a ker. t. 374. §. szerint a megbízónak át nem engedi és saját nevében érvényesíti vagy akit a hitelező a követelésnek saját nevében való perlésére feljogosított (43. sz. polg. jogegységi döntvény) és végül d) akik hatóságtól nyert megbízásból vagy hatósági ellenőrzés alatt álló tisztségből kifolyólag szerepelnek peres felekként az őket anyagilag közvetlenül nem érintő jogvitában, mint pl. a hagyatéki gondnok, végrendeleti végrehajtó, csőd tömeggondnok, zárgondnok, kir. ügyész. (Pp. 644. §.) Ad VI. Kereshetőségi jog. A kiskorú anya törvénytelen gyermske részére kirendelt gyámnak kell tartási perben fellépni. (C. 95. nov. 27. II. G. 58. F. I. 50. Gy. 96. jún. 16. I. G. 10. T. II. 491. Ellenkező: A kiskorú anya atyjának képviseleti joga fennáll. (C. 96. jan. 19. I. G. 109. F. I. 277. 97. júl. 1. I. G. 181. F. II. 438.; 901. jan. 19. I. G. 554/900. J. 901. 38.) A törvénytelen gyermek tartása iránti követelést ha a gyermeket maga az anyja tartja el, a természetes atya ellen az anya jogosult érvényesíteni s így a per tárgyáról peren kívül rendelkezhetvén, perbeli cselekvőképességgel bir, vagyis mint kiskorú, törvényes képviselőjének mellőzésével, saját személyében felperesként felléphet. (C. 1902. júl. 2. H. 20. F. VII. 544.) gyámhatósági hozzájárulás nélkül is (B. 906. máj. 31. I. G. 29. T. X. 181. 1.), és ezért az általa kötött egyességet nem támadhatja meg. (C. 904. okt. 14. I. G. 241. Dt. IV. f. I. 340. 1.)