Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

94 Bíróság kijelölése. az örökhagyó felváltva Budapesten és H. községben lakott, és az 1894: XVI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében az összes érdekeltek között... létrejött megállapodás eseté­ben... e járásbíróságok közül az egyébként illetékes bíróság a felek megállapodásában kijelölt másik bíróságnak köteles az eljárást átengedni, az összes érdekeltek magállapodására tekin­tettel a budapesti közp. kír. járásbíróságot kellett az eljárásra illetékes bíróságnak kijelölni. (Pk. I. 7033/1926. Pdt. XII. 11.) Perenkívüli örökösödési eljárásban felmerült illetékességi összeütközés folytán a legközelebbi közös felsőbíróság jelöli ki az illetékes bíróságot. (Pk. VII. 986/1916. Pdt. II. 519.) A bíróság kijelölése az illetékességet megalapító körülmények hiánya esetében. 52. §. Ha a per e törvény hatályosságának területén megindítható, a bíróság illetékességének megalapítására szolgáló ténykörülmények azonban hiányoznak, vagy ki nem nyomozhatok, az ügyben illetékes bíróságot a kir. Kúria jelöli ki. Mi. Lehetnek esetek, amelyekben a per magyar bíróság előtt indítandó vagy indítható meg, de az illetékességet meg­alapító körülmények hiányoznak vagy nem nyomozhatok ki. Nevezetesen magyar állampolgár személyi állapotát tárgyazó (status) per csak magyar bíróság előtt indítható meg, de ha a magyar állampolgár nem lakik, sem nem tartózkodik az ország­ban, itt illetékes bírósága nem lenne. Nem nyomozható ki pl. a bíróság illetékességét megalapító körülmény akkor, ha vas­úton elkövetett kárról van szó s nem lehet tudni, hogy az út melyik részén, mely bíróság területén követték el a kárt, a kártevőnek pedig más illetékes bírósága a belföldön nincs. Ilyen esetekben is a kir. Kúriának kell a kijelölést gyakorolni. A Pp. 52. §-a esetében azt, hogy a per e törvény hatályos­ságának területén megindítható, a kérvényben igazolni kell. (Pk. II. 6923/1915. Pdt. II. 467.) Ha a házasfelek a házasság megkötése után az életközös­séget meg sem kezdették és így velük szemben utolsó közös lakásról szó sem lehet, a Pp. 639. §-ának az illetékességet meg­alapító körülményei tehát hiányoznak: a Pp. 52. §-a alapján bíróküldésnek van helye. (Pk. III. 410/1917. Pdt. III. 159.) A végleges nőtartásdíj felemelése iránti kereset a bontó­perben eljárt bíróság kizárólagos illetékességéhez tartozik. Ha ennek székhelye idegen államhoz csatoltatott, bíróküldésnek van helye. (1922. nov. 14. P. III. 1990. Pdt. 33.) A Pp. 639. §-a értelmében a házasság semmisségének ki­mondását, megtámadását, felbontását és az ágytól és asztaltól

Next

/
Oldalképek
Tartalom