Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 52—53. §§. 95 való elválást tárgyazó perekben a kizárólagos illetékességet a házasfelek utolsó közös lakhelye állapítja meg. Minthogy azonban a házasfelek ... a házasság megkötése után az együttélést meg sem kezdették és azóta is különváltan élnek: a házasfelek utolsó közös lakhelye meg nem állapítható, miért is a kir. Kúria a Pp. 52. §-a alapján a folyamatba tett pernek továbbfolytatására a budapesti kir. törvényszéket jelölte ki. (Pksz. 3469/1924. Pdt. IX. 128.) Az a körülmény, hogy a szolgáltatás jogerős ítélettel megállapított mennyiségének megváltoztatására irányuló keresetet a Pp. 413. §-ának 1. bekezdése értelmében oly per bíróságánál kellene megindítani, amely ma már a magyar bírósági szervezethez nem tartozik, nem akadálya annak, hogy a per a magyar királyi bíróság előtt megindíttassék; a Pp. 52. §-a szerinti bíróküldésnek azonban nincs helye, ha az alperesnek Magyarországban rendes lakhelye van, a per tehát ennek a bíróságánál megindítható. (Pk. VI. 4337/1927. Pdt. XIII. 12.) Az a nő, aki magyar állami alkalmazotti, illetve nyugdíj asi minősége, a trianoni békeszerződés életbeléptetése előtt Magyarország területére visszatérése, itt letelepedése s folyton ittlakása következtében a 6500/1921. M. E. sz. rendelet 21. §-a értelmében magyar állampolgárnak tekintendő, az elszakadt területen maradt és külföldi honossá lett férj ellen a Pp. 413. §-a alapján az ideiglenes nőtartás felemelése iránt a Pp. 52. §-a' értelmében kijelölt bíróságnál keresetet indíthat. A pernek a magyar bíróságnál történt megindítása a bíróság kijelölése iránti kérelemnek tekinthető. (P. III. 2013/1927. Pdt. XIV. 19.) A bíróság kijelölése iránti eljárás. 53. §. Az illetékes bíróság kijelölése a felek bármelyikének kérelmére, vagy a bíróság hivatalból tett előterjesztésére történik. A fél a kérelmet a felsőbíróságnál is benyújthatja. A bíróság a kijelölés tárgyában szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. (254. §.) A határozat, amellyel az illetékes bíróságot kijelölték, fellebbviteli el meg nem támadható. A felsőbíróság a kijelölés előtt a halaszthatatlan intézkedéseket közvetlenül elrendelheti. A kijelölés fellebbvitellel meg nem támadható. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a kijelölés megtagadása ellen, amennyi-