Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 51. §. 93 A kijelölési a legközelebbi közös felsőbíróság gyakorolja. Ha tehát több elsőfokú bíróságról van szó, melyek közül nem valamennyi ugyanazon közvetlen felsőbíróság alatt áll, akkor nem a közvetlen felsőbíróság, hanem a magasabb közös felsőbíróság határoz. így például, ha két különböző kir. ítélőtábla alatt álló kir. törvényszékek közt merül fel illetékességi összeütközés, akkor a kir. Kúria jelöli ki az eljáró bíróságot. A bíróság és a közigazgatási hatóság vagy közigazgatási bíróság, illetve külön bíróságok között falmerült hatásköri összeütközést a hatásköri bíróság dönti el (1. a II. kötet végén), Községi bíróságra nézve 1. a 197.100/1914. B. M. sz. r. (J. K. 3. mell.) A Pp. területén kívüli hatósággal felmerült összeütközésről jelentést kell tenni az igazságügyminiszternek: Ppé. 106. §. L. a bíróságok hatáskörének és illetékességének a trianoni békeszerződéssel összefüggő szabályaira nézve a 8300/1923. M. E. sz. r. a II. kötet végén. (I. K. XXXII. 455.) Bíróság kijelölésére nézve 1. még: kizárás esetében a 68. §-t, gör. kel. jogviszonyokra nézve az 1881: XXV. t.-c. 1. §-t; birtokrendezési stb. ügyekre nézve Ppé. 91. §-át. Nemleges hatásköri összeütközés még nem forog fenn, ha az egyik bíróság hatáskörének hiányát csak ennek az elnöke mondotta ki, jóllehet az ügyet a tanácsnak kellett volna elintéznie. (Bpesti tábla 4. P. 6623/1927. Pdt. IV. 166.) Ha az ügyben az 1894: XVI. t.-c. 7. §-ának első négy bekezdése értelmében az ott felsorolt illetékességi okok valamelyike alapján van az eljárásra illetékes hagyatéki bíróság, s két vagy több azonos hatáskörű hagyatéki bíróság között, amelyek egyikének az eljárásra illetékesnek kell lennie, csupán az illetékesség megalapítására alkalmas tények vitásak, úgy az eljárásra illetékes bíróság kijelölése nem az igazságügyminiszternek, mint közigazgatási hatóságnak, hanem a Pp. 51. §-ában említett legközelebbi közös felsőbíróságnak, vagyis a rendes bíróságnak a hatáskörébe tartozik. (1925. április 20. Hb. 12. sz.) A H. községben elhalt F. J. hagyatéki ügyében az örökösödési eljárást úgy a veszprémi, mint a budapesti központi kir. járásbíróság megindította és minthogy mindkét bíróság a maga illetékességét állapította meg, a veszprémi kir. járásbíróság hivatalból tett előterjesztést az eljáró bíróság kijelölése iránt. Ebben az esetben az 1894: XVI. t.-c. 128. §-ának utosló bekezdése, a Ppé. 9. §-a és a Pp. 51. §-a értelmében a Kúria mint a két bíróság legközelebbi közös felsőbírósága elé tartozik az illetékes bíróság kijelölése. Az örökhagyó végintézkedés nélkül halván meg, utána törvény alapján egyedül két testvére van hivatva öröklésre, ezek az örökösök pedig beadványukban azt kérték, hogy megállapodásuknak megfelelően az örökösödési eljárást a bpesti közp. kir. jbság folytassa le. Minthogy pedig