Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

92 Bíróság kijelölése. rendszerint érvényesülniük kell. (1920. nov. 2. P. IV. 2340, Pdt. VI. 28. sub. II.) A bíróság kijelölése hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében. 51. §. Az eljáró bíróságot a legközelebbi közös felsőbíróság jelöli ki: 1. ha több bíróság területi határaira való tekintettel kétséges, hogy közülök melyik van hivatva eljárni; 2. ha ugyanaz az ügy jogerősen különböző bíróságok illetékességéhez vagy hatáskörébe tartozónak van nyilvánítva; 3. ha több bíróság, amelyek közül az egyiknek illetékesnek kell lennie, jogerősen illetéktelennek van nyilvánítva, vagy ha ugyanilyen összeütközés merül fel több bíróság között a hatáskör tekintetében; 4. ha több bíróság előtt ugyanazon tárgyú kereset van indítva s a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik per függősége akadályozza meg a iöbbiek folytatását. Az eljáró bíróságot a legközelebbi nem akadályozott felsőbíróság jelöli ki akkor is, ha az egyébként illetékes bíróság a bírói hatalom gyakorlatában tényleg akadályozva van. A Pp. rendelkezéséből kitűnik, hogy a felsőbíróság által való kijelölés az 51. §. 2. (pozitív összeütközés) és 3. pontjának (negatív összeütközés) esetében csak akkor van helyén, ha a bíróság az illetékesség vagy a hatáskör, mint pergátló körülmény tekintetében jogerősen határoztak, az ügy érdeme azonban döntés tárgya nem volt. A negatív üsszeütközésnek a Pp. ugyan a hatáskör tekintetében, amennyire lehetséges, elejét igyekszik venni, midőn a 12. §-ban kimondja, hogy akkor, ha valamely bíróság hatáskörének hiányát jogerős ítélettel kimondta, az utóbb eljáró bíróság oly ok miatt, mely a korábbi határozat alapjával ellenkezik, az ügyet hatásköréből el nem utasíthatja; mindazonáltal tényleg mégis felmerülnek ilynemű összeütközések. Az összeütközés esetén kívül az eljáró bíróságot a felsőbíróság akkor jelöli ki, ha az illetékes bíróság — azonban nem a bíróság egyes tagja — a bírói hatalom gyakorlásában tényleg: pl. háború, árvíz stb. miatt akadályozva van. Ha a per már folyamatban van, ily esetben a 469. §. alkalmazandó.