Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 50. §. megengedi, hogy az illetékességtől eltérjenek, a Pp. szerint annak a hiányát a bíróság csak annyiban vizsgálja hivatalból, amennyiben az az alperes jogos érdekében szükséges; ez a szükségesség pedig fennforog: aj az idézés kibocsátása alkalmával, mivel az alperest nem lehet annak kitenni, hogy őt a felperes nem illetékes bíróság elé idéztesse és így e bíróság előtti megjelenésre kényszerítse, b) akkor, ha az alperes az illetéktelen bíróság elé idéztetvén, a perfelvételí tárgyaláson nem jelenik meg, mart ebben az esetben ő — bízva a törvénynek abban a védelmében, amelyet az neki az illetékesség szabályozásával nyújt — nem szenvedhet hátrányt amiatt, hogy meg nem jelenik. Ha azonban az alperes a bíróság előtt jelen van, akkor már nincs szükség erre a védelemre, mert minden nehézség nélkül megteheti az illetékesség elleni kifogását. (V. ö. Te. 11. §.) A §. utolsó bekezdésének indokai ugyanazok, mint a hatáskörre vonatkozó 10. §. második bekezdésében foglalt hasonló szabálynak indokai. Jegyzet. A kizárólagos illetékesség esetei a 19. §. jegyzetében vannak felsorolva. — Az illetékesség hivatalból vizsgálata a keresetlevél elintézésekor: 129., 140., 141. §§., az alperes elmaradása esetében a perfelvételi tárgyaláson 443. §. 1., 2. p.; a perfelvételi tárgyaláson és az eljárás bármely szakában: 180. §. utolsó bekezdés: a fellebbezési eljárásban 499. §.; perújítás esetében: 571. §. ;bányaügyekben: 587. §.; a fizetési meghagyásos eljárásban: 591. §.; a váltó meghagyásos eljárásban: 608. §.; a bérleti viszony megszüntetésére irányuló eljárásban: 623. §.; házassági ügyekben: 652. §.; a fellebbezési bíróság részéről; 677. §. 4. bek.; felülv.: 681. §.; a törvényesség megtámadása iránti perben: 696. §.; a kiskorúsági, gondnoksági stb. eljárásban: 707., 717., 720., 729., 731. §§.; a holttányilvánító eljárásban: 747., 748. §§.; az okirat megsemmisítése iránti eljárásban: 750. §.; kivételek: 50. §. 2., 3. bek., 499. §. 1. b-k., 522. §. 1. bek., 540. §., 677. §. 4. bek., 681. §. 1. bek. A tényállítások valóságát (3. bek.) hivatalból vizsgálja a bíróság, ahol az illetékesség okiratra van alapítva, pl. a 29, 31., 32., 45. §. esetében, a felülv. eljárásra nézve 1. 540. §. A keresetlevél elintézésekor csak oly különös illetékességi ok vehető figyelembe, amely a keresetlevélben elő van adva, (Győri tábla P. II. 445/1915. Pdt. I. 151.) Az egy és ugyanazon alapon támasztott követelés tekintetében az illetékesség kérdése szét nem választható, hanem ha a kereseti követelés nagyobb részére nézve a bíróság illetékessége meg nem állapítható, a kereseti követelés kisebb részére sem állapítható meg a bíróság illetékessége. (P. IV. 6479/1916. Pdt. III. 132.) Az ügyletből származó perre nézve irányadó különös illetékességi szabályoknak az ügyletbe belépő jogutóddal szemben is