Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

68 Btk. 79. §. módjában állott volna a támadás elől kitérni. (K. 668/1923. — Bj. LXXV. 101.) 30. Mostohaszülő által intézett támadás esetében a jogos védelmet a meghátrálás lehetősége nem zárja ki. (K. 6191/1926. - Bj. LXXIX. 134.) A védőcselekmény szükségessé f/e. 31. Nem hivatkozhatik vagyonának jogos védelmére az, aki hatéves korú vézna gyermeket, aki tőle egy darab mézeskalácsot lopott el. földhöz vágta, rugdosta úgy. hogy lábatörötten szedték fel. (K. 2889/1925. — B. XIX. 6.) 32. Nem állapítható meg jogos védelem annak javára, aki szíven lövi a feléje ostorcsapásokat intéző egyént. (K. 185/1918. — Bj. LXX. 245.) 33. A nagyobb veszélyt maga után nem vonható támadással szemben az azzal arányban nem álló módon védekező egyén joa-os védelemre nem hivatkozhatik. (K. 2571/1920. — Bj. LXXII. 232.) 34. Csak az a védelem jogos, mely a megtámadás elhárítására szükséges. Elítélés, mikor a sértett puszta kézzel meg akarta ugyan vádlottat támadni, de egy jelenlevő harmadik személy a sértettet visszatartani igyekezett és ismételten lefogta, s amidőn sértett erővel kirántotta masrát s líjból közeledett^ vádlott felé. ez revolverét kirántva figyelmeztette sértettet, ne közeledjék, mert lőni fog s eközben hátrált előle; sértett annak dacára követte vádlottat és felemelt kézzel hadonászva kiabál, hogy megöli s miután már csaknem vádlott közvetlen közelébe jutott, az egy lépés távolságból arcba lőtte. A vádlott ugyanis a sértett részéről őt fenyegető támadást, miután a sértett nem volt felfegyverkezve, a kezében levő bottal, de azzal is elháríthatta volna, ha nem a sértett arcába, hanem testének valamely más és oly részére intézi a lövést, ahol az súlyosabb következményekkel nem járt volna. (K. 3959/913. — B. VII. 171.) 35. A jogos védelem szempontjából a jogtalanúl megtámadott részéről a támadás legyőzésére használt cselekmény szükségességét a támadás minősége, mérve és az adott helyzet szigorú mérlegelése alapján kell elbírálni. Elítélés, amikor a tárgyi és alanyi körülmények ily átélt és beható vizsgálata mellett a Kúria úgy találta, hogy a vádlott a sértett részéről ellene intézett támadás következtében oly szorongatott helyzetben nem volt. amelyből csak a sértett megölésével menekülhetett meg. ellenkezőleg, az ellene törő és a részéről alkal-