Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

56 Btk. 76. §. VII. Fejezet. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 76. §. Nem számítható be a cselekmény annak, aki azt öntudatlan állapotban követte el, vagy kinek elmetehetsége meg volt zavarva és e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt. Elmetehetség megzavarása. 1. Tekintve, hogy a szerves szívbajban szenvedő vádlott ennek rohama alatt és így beszámítást kizáró állapotban támadta meg V. Gy.-t: az ügyész indítványához képest, a szándékos emberölés kísérlete bűntettének vádja alól a Btk. 76. §-a alapján felmentetik. (K. 6709/1889. M. f. h. V- 72. — Gr. VIII. 292.) 2. Terhelt az utána szaladó 4V2 éves fiát — minden indok nélkül — megfojtotta. E tényállás mellett vádlottra vonatkozólag a kihallgatott tanuk vallomásából stb. az tünt ki, hogy nevezett már többször volt őrültségi rohama miatt a kórházban, hogy nála már szeszmérgezés is fordult elő és hogy eskórban szenvedő egyén. Az igazságügyi orvosi tanácsnak határozottan kifejezett véleménye szerint is terhelt a vádbeli cselekményt önkívületi állapotban követte el: a Btk. 76. §-a alapján a törvényszék őt helyesen felmentette. (K. 9904/92. M. f. h. V. 75.) 3. Miután a megfigyelő orvosok véleménye szerint kórtanilag ki nem mutatható okok vádlottnál a szellemi működés összhangját időlegesen megzavarhatták és kóros indulatok, vágyak, ösztönök keletkezésére vezették; miután az igazságügyi orvosi tanács felül véleménye szerint is feltehető, hogy vádlottnál az epilepsiának öntudati homályállapotokban nyilvánuló, de még a görcsös rohamokban kifejezésre nem jutott: kezdetleges szaka állott be s miután a szakértői vélemények szerint nem tekinthető kizártnak, hogy vádlott a gyújtásokat ily homály és zavar alatt követte el, mely állapot a Btk. 76. §-a szerint a cselekmény beszámíthatóságát kizárja: ezekhez képest a kir. tábla ítélete helybenhagyatik. (K. 4032/897. M. f. h. VIII.)