Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 76. §. öntudatlan állapot. 4. Kizárja az öntudatlan állapot megállapítását, ha a vádlott a vizsgálóbíró előtt s a főtárgyaláson összhangzón mondotta el a bűncselekmény előzményeit s a cselekmény elkövetésének módját. (K. 3537/1920. — Bj. LXXÍII. 37.) 5. Ha a vádlott maga Idézte elő azt az öntudatlan állapotát, melynél fogva a kötelességszerű gondosságot másoknak testi épségére és életére nem képes kifejteni: a Btk. 76. %-a nem zárja ki a gondatlanságból okozott emberölést. (K. 8004/1906. — B. H. T. IV. 292.) 6. Ha a tényekből megállapítható, hogy a vádlott, habár nemtelen indulatok hatása alatt, de értelemszerűen; logikusan és összefüggően cselekedett, a részegségokozta öntudatlan állapot megállapítása ki van zárva. (K. 1438/1920. — Bj. LXXTI. 212.) 7. Részegségokozta öntudatlan állapot megállapítása ki van zárva, amikor a vádlott a megállapított tények szerint a szesz hatása alatt elhomályosult öntudatbeli állapotban ugyan, de értelemszerűen és öszszefüggően cselekedett és cselekvésének mozzanataira utólag emlékezett is. (K. 2860/1928. — Bj. LXXXI. 14.) 8. A vonat-összeütközés oka egy váltónak nem helyes állása volt. A váltóőr azzal mentette magát, hogy két nap és két éjjel folytonos szolgálatban lévén, az álom elnyomta őt, úgy, hogy kötelességének meg nem felelhetett. Mindhárom bíróság a vádlottat ez alapon fel is mentette. (K. 5648/84. — Bj. IX. 236. — Gr. VIII. 283.) Ittas állapot. 9. A beszámíthatatlanságra gyanuok a vádlott állandó részegeskedése. (K. 1563/1909. — B. I. 112.) 10. Az öntudatos állapotnak ittasság esetében beállott időleges megzavarodása és az akarat szabad elhatározási képességének ebben az állapotban tapasztalható fogyatékossága és korlátoltsága nem azonos az öntudat teljes hiányával, amely felől a Btk. 76. §-a rendelkezik. (K. 1914.jan. 20. 438. — B. VIII. 67.) 11. Abból, hogy a sértett padjára keskeny, rozzant létrán kellett felmenni és vádlott erre képes volt, továbbá, hogy vádlott úgy elrejtőzködött, hogy alig volt feltalálható, megállapítható, hogy vádlott akkor, amikor a vádbeli tettet elkövette, nem volt ital élvezete által előidézett öntudatlan állapotban. (K. 9485/1907. B. II. 40.)