Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 75. 55 egyik egy idegen udvarban nekiment egy szekérrúdnak, mitől bélátfúródás és a legény halála következett be. Ez az eredmény messze túlhaladta azokat az eshetőségeket, melyeket a vádlott tréfája következményeként elképzelhetett. Ilyen körülmények között — mivel az eredmény előrelátása a büntetőjogi culpának előföltétele, a halál véletlen szerencsétlenségnek tulajdonítható, melyért a vádlott büntető úton felelősségre nem vonható. (EL 621/1926. — B. XIX. 101.) Sérteti gondatlansága. 21. Ha a sértett egyenesen maga volt oka a vádlott gondatlansága folytán előállott balesetnek; ez esetben az okozati összefüggés meg nem állapítható. (K. 7177/1923. — Bj. LXXVI. 94.) Ellenkező: 22. A gondatlanságot nem zárja ki, hogy a sértett is gondatlan volt s az ő gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény elő nem állott volna. (K. 36/1922. — Bj. LXXVII. 155. — B. H. T. VII. 787.) L. ezt a jogesetet alább 25. szám alatt is. 23. A büntetendő eredményért való büntetőjogi felelősséget az a körülmény, hogy másnak mulasztása is hozzájárult az eredményhez, a vádlott bűnösségét legfeljebb csökkentheti, de el nem enyésztetheti. (K. 8213/1908. — B. III. 19. — 3943/1909. B. III. 205.) (}o n da tlanság és b ü n részesség. 24. Gondatlanság esetében bűnrészesség nem állapítható meg. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha valamely gondatlansági bűncselekmény eredményét többek gondatlansága idézte elő, mindazok, akiknek gondatlansága közrehatott az eredmény előidézésében, mint tettesek elítéltessenek. (K. 1915. nov. 9. 8537. — B. X. 6.) 25. Gondatlanságból elkövetett bűncselekménynél ki van zárva a bűnrészesség minden formája; de ki van zárva annak a jogi lehetősége is, hogy az adott esetben érvényesült egyik gondatlanság mentse a másikat, Mindenki önállóan felel a saját gondatlan cselekményeért, amely az eredménynek egyik előidéző oka gyanánt jelentkezik. (K. 36/1922. — B. XV. 36. — B. T. VII. 787.)