Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

148 Btk. 141. kimeríti, annak tettese vagy részese nem szabadulhat a büntetőjogi felelősség alól, hanem azok cselekményét az 1913:XXXIV. t.-c. 2. §-a alapján kell elbírálni. (K. 6520/1924. — B. XVIII. 12. 99. — B. H. T. VII. 799. — G. XVIII. 173.) V- ö. 141. §. 1. jogeset. 141. 1 Aki a királyi család valamelyik tagját tettleg bántalmazza, amennyiben cselekménye sú­lyosabb beszámítás alá nem esik: a királyi ház tagja bántalmazásának bűntettét követi el és öt évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. Aki a királyi ház valamelyik tagja ellen sér­tést követ el: vétség miatt egy évig terjedhető fog­házzal, ha pedig a sértést irat, nyomtatvány, ké­pes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállí­tása által követi el: két évig terjedhető államfog­házzal büntetendő. J.: A 2. bek.-ben meghatározott elkövetési módoza­tokra v. ö. a 171. §. jogeseteit. 1. Az 1918. nov. 16. napján hozott ú. n. Néphatározat, amely Magyarországot független és önálló népköztársa­ságnak nyilvánította és ezzel Magyarország koronás királyát a trónjától, a királyi ház tagjait pedig kivált­ságos közjogi helyezetüktől megfosztani akarta, puszta forradalmi tény, amely azonban a királyi ház tagjai­nak a pragmatica sanctio-n alapuló akkori közjogi állá­sát nem változtatta meg; ehhez képest a királyi ház tagja ellen az 1919. jan. 20. napján elkövetett sértés a Btk. 141. §-ának 2. bekezdése alapján büntetendő. Az a körülmény, hogy a királyi háznak megsértett tagja a vádbeli cselekmény elkövetése után az 1921:XLVII. t.-c. szerint elvesztette családi állásának azt a jellegét, mely­nél fogva ő a vele szemben elkövetett sértés idején foko­zottabb büntetőjogi védelemben részesült, nem érinti azt a büntetőjogi szabályt, melynek értelmében a vele szemben elkövetett sértés abban az időben viselt köz­jogi állásánál fogva súlyosabb beszámítás alá esett. (K. 1888/1923. — B. XVI. 111. — B. H. T. VII. 780. — G. XVII. 109.) — V. ö. a néphatározat hatályára az 1. 8. jogese­tét, a detronizálásra az előző §. 7—8. jogesetét. 2. A királyi háznak, akár élő, akár elhunyt vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom