Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 142—143. §. mely tagja ellen elkövetett, a Btk. 141. §-ának második bekezdésében meghatározott vétség hivatalból üldözendő bűncselekmény. (K. 958/1907. — B. H. T. I. 27.) [II. Fejezet. A hűtlenség. Hatáskör: jelenleg az ítélőtáblák székhelyén lévő törvényszók tanácsa. (1897:XXXIV. t.-c, 17. §. 1. 4. p.) Az esküdtbíróság szünetelő hatáskörére 1. 1897:XXXIV. t.-c. 15. §. I. 3. p. 142. §. A hűtlenség bűntettét követi el és tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon magyar honos, aki valamely külhatalom kormányával szövetkezik, vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsájtkozik, avégett, hogy azt a magyar állam, vagy az osztrák-magyar monarchia elleni ellenséges cselekményre bírja; valamint az is, aki valamely külhatalmat az osztrákmagyar monarchia ellen háborúra indítani törekszik. Ha a hadüzenet megtörtént, vagy a háború kiütött: a hűtlenség életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. I. Szövetség: 148. felhívás: 149. mellékbüntetés: 150. §. Külföldiekre 1. 145. §. — Az osztrák-magyar monarchiára vonatkozó rész hatályát vesztette. 143. §. A hűtlenség bűntettét követi el és tíz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon magyar honos: aki a hadüzenet megtörténte, vagy a háború kiütése után az ellenség katonai szolgálatába lép. Ha pedig azon hatalomnak a fentebbi idő előtt már katonai szolgálatában állott s kényszer nélkül megmaradván abban, az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje, vagy az ezzel közösen működő, vagy a vele szövetkezett hadi erő ellen harcolt: öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.