Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)
98 Btk. 103. i§. vagy börtönnel büntetendő cselekmények halmazánál, az államfogliáz a leghosszabb tartamú: ezen büntetés a fennforgó cselekményekre szabott és ahhoz időtartamára nézve legközelebb álló szabadságvesztés-büntetés nemére és ezen nemben az államfogház tartamával arányos időtartamú büntetésre változtatandó át, melyet a bíró határoz meg. Ezen i§ rendeletei több vétségek, — vagy vétségek és más büntetendő cselekmények halmazánál is alkalmazandók. A 102. §-t az 1928:X. t.-c. (II. Bn.) 22. §-a hatályon kívül helyezte. Halmazat esetében a pénzbüntetésnek és a helyettesítő szabadságvesztésbüntetésnek megállapításáról az 1928:X. t.-c. (II. Bn.) 7. és 11. §-ai rendelkeznek. 103. §. Ezen törvénynek a hivatalvesztésre, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére, a kiutasításra és az elkobzásra vonatkozó rendeletei az 57. korlátai között alkalmazandók még akkor is, ha azok a törvény különös részében az elkövetett cselekmények habár csak egyikére vannak is megállapítva. Egység vagy többség. 1. Az ugyanazon egyén által ugyanazon sértett kárára egy alkalommal elkövetett többrendbeli lopás akkor is egységbe foglalandó, ha az egyes részcselekmények különbözőkép minősülnek. (K. 4016/1920. — Bj. LXXIII. 97.) 2. Egy akaratelhatározás és tevékenység, valamint időbeli és térbeli azonosság mellett is többség, vagyis anyagi halmazat létesül, ha a jogsértő eredmény valamely bűncselekmény érvényes fogalmának körébe többször beleillik anélkül, hogy valamely tényelem kétszer vétetett volna tényálladéki elem értékelésének alapjául, már pedig a vádlottak által létrehozott jogsértő eredmény a Btk. 344. §-ának keretébe kilencszer, vagyis annyiszor beleillik, ahány egyéntől a személyük