Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 96—103. §-ok jogesetei 99 ellen alkalmazott erőszakkal és fenyegetéssel idegen ingó dolgot jogtalan eltulajdonítási célból vettek el. A vádlottak cselekménye tehát nem két rendbeli, hanem kilenc rendbeli rablást képez. (K. 830/1920. — B. XIII. 46.) 3. Több közhivatalnoknak, bár ugyanarra a célra éh ugyanarra a közhivatali kötelességre vonatkozón törtónt megvesztegetése nem cselekmény-egységet, hanem anyagi halmazatot alkot. (K. 4637/1918. — B. XII. 148.) 4. Az eszközcselekmény nem olvad bele a célcselekménybe, ha az eszközcselekmény valamely más bűncselekmény törvényes fogalmát önállóan, vagy a célcselek- • mény valamely tényáiladéki elemével kapcsolatosan betölti, így a csalás és az okirathamisítás egymással anyagi halmazatban állapítható meg. (K. 6244/1927. — Bj. LXXX. 38.) 4a. Csendőr járőr ellen hivatalos eljárásával kapcsolatban ejtett sérelem egység, így ez a sérelem a járőr tagjainak száma szerint részekre nem bontható. (K. 9491/1927. — B. XXI. 54.) L. egyebekben az egyes tényálladékokat. Folytatólagosság. J.: Elévülésre 1. 107. §. 1., 2. jogeset. 5. A jogi egységbe foglalt folytatólagos összcselekmény természetéből következik, hogy az egyes részcselekményeknek nem kell egyformán súlyosaknak lenniök. Lehet köztük enyhébb, meg súlyosabb is, de az ilyen jogi egységbe foglalt, tehát folytatólagosan elkövetett bűncselekménynek minden egyes részcselekménye követi a legsúlyosabb részcselekmény jogi minősítését. Ez különösen áll a Btk. 142. §-a szerinti hűtlenségi bűncselekményekre, melyeknek az 1921:111. t.-c. 7. 2. bek.-ében minősített nemzetrágalmazási esetek csak kisebb, de rokon tényálladékú alakzatai. (K. 4128/1928. - B. XXI. 71.) 6. Többrendbeli sikkasztás folytatólagos bűncselekmény, ha megállapítható az akaratelhatározás egysége. (K. 476/1920. - Bj. LXXII. 175.) 7. Az a körülmény, hogy a vádlott ugyanazon egy sértett és ugyanazon egy érdek ellen irányuló több bűncselekmény elkövetését előre elhatározza, még nem hozza létre a cselekmény egységet képező folytatólagosságot; folytatólagosság csak akkor áll elő, ha oly részcselekmények forognak fenn, amelyek az akarategység 7*