Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)

76 14. §. ezekre a javakra, illetve értékekre szerezhetnek zálogjogot. (C. 1885. okt. 29. 7163/1882.) Végrehajtás át nem adott hagyatékra. 1. A bírói gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy a végrehajtást szenvedettet, mint védelmezett örököst, ingókból álló még bíróilag át nem adott hagyatéki vagyonból, vagy a hagyatéknak ingóságokból álló részeiből megillető eszményi jutalék, mint ilyen, végrehajtási foglalás tárgyát nem képez­heti 8 így erre készpénzbeli követelés behajtása céljából végre­hajtás sem vezethető. (B. 1901. jan. 10. 250. M. 19.037., Gv. T. 1894. évi 3. sz. polg. hat.) 2. Nincs akadálya, hogy a v. szenvedettre örökség útján szállott s bíróilag még át nem adott hagyatéki ingóból a v. szenvedőt illető hányad lefoglaltassék. (Bp. T. 33/1905. sz.) Hagyatékhoz tartozás bizonyítása. 1. A végrehajtási törv. 14. és 17. §§. intézkedéseiből kö­vetkezik, hogy ilyen esetben a végrehajtató, amennyiben a lefoglalni szándékolt tárgyak bírlalója azok lefoglalását azon az alapon, hogy azok nem képeznek hagyatékot, vagy hogy azok reá nem a marasztaltról szálltak, ellenzi, a végrehajtás foganatosításakor tartozik valószínűvé tenni azt, hogy a lefog­lalandó tárgyak a végrehajtást szenvedő hagyatékához tar­toznak, vagy, hogy azok az örökösökre a végrehajtást szenve­dőről szállottak. (Szeg. t. 1904. dec. 1. 5469.) Hasonló: Bp. tsz. 1928. júl. 21-én Pf. 11.369/1928. sz., P. t. j. t. IX. 175.; azzal, hogy a valószínűsítő adatok a foglalási jegyzőkönyvben is megjelölendők. 2. A foganatosítás végett megkeresett telekkönyvi ható­ság nincs hivatva annak bírálatába bocsátkozni, hogy az örök­ség értéke erejéig marasztalt örökös ily minőségben mily ösz­szeg erejéig és honnét szerzett vagyonra nézve áll a végre­hajtató irányában fizetési kötelezettségben. (C. 1891. okt. 13. 6458.) 3. A marasztalt fél halála után lefoglalt, de nem a hagya­tékhoz, hanem az örökös külön vagyonához tartozó tárgyak zár alóli feloldása igényper, nem pedig végrehajtás megszün­tetési kereset útján szorgalmazandó. (C. 1884. jún. 6. 3078.) 4. Oly ítélet alapján, mely által az örökös öröksége (örök­hagyó hagyatéka) erejéig marasztaltatott, anélkül, hogy az örökség (a hagyaték) minősége és mennyisége az ítéletben közelebbről meghatároztatott volna: a végrehajtás el nem ren­delhető. (Te. 1892. márc. 31/ápr. 19. 1. sz. polg. hat.) 5. Az örökhagyó ellen hozott ítélet hatálya az örökösre is kiterjed és így az ítélethozatal után nincs helye az örökös

Next

/
Oldalképek
Tartalom