Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

132 — 41. §. — csak akkor, ha minőségénél fogva a kötelezettség a bíróság hivatalos helyiségében akadálytalanul telje­síthető. V. ö. 42., 73. §§.; 68.600/1914. I. M. sz. rend. 12. §. Maga azon körülmény, hogy végrehajtató részére végre­hajtást szenvedő a végrehajtási összeget még a marasztalás előtt bírói kézbe letette és utóbb azt kiutalványoztatni kérte, a végrehajtás megszüntetésére törvényes indokul nem szolgál­hat, mert a pernyertes fél azzal nem köteles megelégedni, mi­szerint ellenfele előzetesen bírói letétbe helyezze a követelést, az ítélet után az összeget a nyertes félnek kiutalványoztassa. (C. 1889. dec. 27. 9248.) Felperes nem kényszeríthető arra, hogy a követelése ki­fizetésére kiutalványozott összegnek a bírói letétből felvétele körül költekezzék. Ez indokokból a kért kielégítési végrehajtást a kérelem szerint elrendelni kellett. (B. 1892. júl. 8371.) — Azonos: Sz. 1892. júl. 19. 6097.; B. 1886. febr. 15. 1993. A végrehajtás foganatosításával megbízott bírósági végre­hajtó vagy más avégre kiküldött közeg kezeihez teljesített fize­tés, csak azon esetekben tekintendő a végrehajtó közeg által hivatalánál (megbízatásánál) fogva átvettnek, ha az átvétel, foglalás, árverés, vagy ezzel egy tekintet alá eső tőzsdei eladás (121. §.) foganatosítása közben, vagy ezen cselekmények bár­melyikének elhárítása végett azon alkalommal történt, midőn a foglalás, árverés, vagy az árverés mellőzésével értékesítendő hitelpapírok eladása (121. §-a) foganatosítandó lett volna és a teljesített fizetés az illető eljárási jegyzőkönyvben kitüntette­tett, vagy ha végre az átvett összeg bánatpénzt, vagy az eladott dolgok olyan vételárát képezi, mely a törvény (például 108. §.), illetve az árverési feltételek értelmében a végrehajtó közegnek volt fizetendő. Ezen eseteken kívül, következőleg a jelen hatá­rozatra alkalmat szolgáltatott kérdésben megjelölt esethez ha­sonló esetben is, a végrehajtó közeg fizetések elfogadására jogo­sítva nincs, következőleg a kezeihez teljesített ilyen fizetések nem tekinthetők általa, hivatalánál vagy megbízatásánál fogva átvetteknek. (C. 1885. jan. 8/jan. 30. 21. sz. t. ü. polg. döntv.) Ha a végrehajtató követelése beszámítás következtében megszűnt, a végrehajtás megszüntetését csak per (Ppé. 39. §.) útján lehet követelni. Az 1881: LX. t.-c. 41. §-ában szabályozott perenkívüli eljárás csupán a marasztalási összegnek fizetéssel való kiegyenlítése esetében vehető igénybe, nem pedig a kielé­gítésnek beszámítással vagy más módon történő eseteiben is. (Bp. tsz. 820/1919. Ptjt. I. 24.) Az idegen valutában marasztalt alperes jogosult a Vht. 41. §-a alapján napi árfolyammal átszámított magyar koroná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom