Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

96 — 30. §. — hogy ö az árverési feltételeknek eleget tett, vagy arra nézve kiegyezett. Az árverési feltételek mikénti teljesítésére az 1881: LX. t.-c. különlegesen intézkedvén, az erre vonatkozó intézkedésekből kimagyarázni legtávolabbról sem lehet, hogy a 30. §-ban megengedett perutat az árverési vevő igénybe vehesse. Ez annál is inkább ki van zárva, mert az idézett 30. §. csupán a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő közötti viszonyokra vonatkozik, holott az árverési feltételek teljesítését joga van szorgalmazni oly jelzálogos hitelezőnek is, kinek végrehajtási joga egyébként nincs is. Az árverési vevő tulajdonjoga hivatalból lévén bekebelezendő, az, hogy vevő az árverési feltételeknek eleget tett-e, amennyiben esetleg e körül kérdés támad, a telekkönyvi hatóság által per nélkül hozandó tisztába. (C. 900. ápr. 20. I. G. 111.). Ha az első- és másodbíróság a végrehajtás felfüggesztésének kérdésében ugyan, de nem a 30. §. szerinti per folytán, egymástól különböző végzésekkel határozott, ily esetben a másodbíróság végzése ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (C. 84. ápr. 28. 334.). Kereskedelmi és váltótörvényszék: Nem vitás, hogy végrehajtató alperesnek követelését T. István kifizette. A felek előadása csak abban tér el, hogy felperes azt vitatja, miszerint T. István a fizetést a váltó elfogadója helyett teljesítette, miből felperes azt a következtetést vonja le, hogy ekként az elfogadó által történt fizetés folytán a követelés valamennyi kötelezett és így ellene mint forgató ellen is megszűnt. Alperes ellenben azt állítja, hogy T. István nem az elfogadó helyett fizetett, hanem a követelést egyszerűen magához váltotta és így neki (alperesnek) engedményese lett, aminthogy ő engedményezte is a követelést T. Istvánra. Hogy melyik tényállás felel meg a valóságnak, az teljesen közömbös, mert a jelen per elbírálásánál perdöntő csupán az, hogy végrehajtató alperes követelése fennáll-e még vagy megszűnt? Minthogy pedig végrehajtató alperes maga is azt állítja, hogy az ő követelési joga a fizetés folytán megszűnt s minthogy az állítólagos engedmény a kir. törvényszéknél bejelentve nem lévén, végrehaj tatóként az előiratok szerint alperes jelentetik s minthogy felperes keresetét e szerint csakis alperes ellen intézhette, a keresetnek helyt adni, s a végrehajtást megszüntetni kellett. Megjegyeztetik, hogy a végrehajtásnak ezen megszüntetése ki nem zárja azt, hogy a végrehajtás az állítólagos engedményes igazolt kérelmére ismét el ne rendeltessék. (901. nov. 29. 89/780.) — Cl Hhagyja (903. jan. 22. 766/1902.). Az, hogy a nő a házassági hűséget megszegte, oly körülmény, mely őt a tartásdíj igénylésére méltatlanná tette; ez pedig törvényes okul szolgálhat nemcsak arra, hogy a férj újabb keresettel az előző marasztaló ítélet hatályon kivül helyezését