Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

18 Magánjog. jog a férj örököseire csak abban az esetben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem bírt, avagy ha a szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt, következőleg a férj ezt a személyéhez kötött jogát halálesetre szóló intézkedéssel sem ruházhatja át másra; ez a jogszabály az örökösödési perekben is alkalmazandó. (1598/1905. — P. H. T. f 16.) K. 739. E. H. A származás törvényessége megtámadható, ha a férj a gyermek születése napjától visszafelé számított 182. naptól a 300. napig terjedhető fogantatási idő alatt közösült ugyan a feleségével, de ez ebben az időben mástól már terhes állapotban volt. (418/1927. - P. H. T. VI. 739.) III. FEJEZET. TÖRVÉNYESÍTÉS. K. 421. E. H. A bírói joggyakorlat szerint az utólagos házasság által való törvényesítés joghatálya visszahat a gyermek születésének időpontjára, minélfogva az ekként törvényesített gyermek a törvényes házasságból született gyermeKkel azonos jogi tekintet alá esik, azzal a kivétellel, hogy az utólagos házassággal való törvényesítés a törvényes házasságból származó gyermeknek már előbb, vagyis az utólagos házasságkötés előtt szerzett jogait nem sértheti. (4758/1915. - P. H. T. III. 421.) K. 737. E. H. A törvénytelen gyermeket egyéb feltételek fennforgása esetén csak az az utólagos házasság törvényesítheti, amelyet az anya a gyermek atyjával, vagyis azzal a férfivel kötött, akivel a gyermek fogantatásának idejében nemileg közösült;" ha azonban a férj a törvénytelen gyermek születése után közokiratban elismerte, hogy a gyermek természetes atyja, vele szemben valónak kell tartani, hogy a gyermek fogantatásának időpontjában az